Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között
sem mélyedhettünk bele az anyag és a problémák bősége miatt! —ezért mai társadalmi struktúra-szemlélettel csak a Kecskeméti Kegyestanítórendi Róm. Kat. Gimnázium társadalmi összetételét próbáljuk felvázolni olykor mégis egy-egy összehasonlítást eszközölve más helybeli iskolák hasonló szempontú adataival. 3 Hangsúlyozzuk, hogy megállapításainkat csak az idézett összes helybeli középfokú iskolák összadatait figyelembe véve, hasonló nézőpontból közöljük a pontosság kedvéért. Mindenekelőtt —mi befolyásolhatta a két világháború közt egy-egy iskola társadalmi vonzáskörének a kialakulását és változásait ? Azt kell mondanunk, hogy elsősorban a politikai-gazdasági struktúrából következő oktatásnevelés politika és az iskoláztatás lehetőségei (az iskolafajták), másrészt a fiatalok, illetve a szülők anyagi helyzete, osztályhelyzetük és a pályaválasztás lehetőségei határozták meg 1920 és 1945 közt, hogy ki melyik iskolába adta továbbtanulni a fiát. Nem utolsósorban aztán döntő volt az is, hogy egy iskolatípuson belül egy-egy iskola milyen képesítést, felkészültséget, s továbbjutási (tanulási, elhelyezkedési) lehetőségeket kínált, s milyen oktatási-nevelési módszereket, szellemi s anyagi juttatásokat adott tanulóinak. Sőt a világnézeti-ideológiai aspektus és „közfelfogás" is befolyásolhatta egyegy szülő választását ! Mindezeket a szempontokat mérlegelni kell a piarista iskola vonzáskörének a tanulmányozásakor is, figyelemmel más helybeli középfokú iskolákra, fiúiskolákra. Mert elsősorban a fiúgimnáziumok eredményeire kell tekintettel lennünk az összehasonlításoknál és a statisztikai felméréseknél; ti. a kegyestanítórendi iskola fiúiskola és gimnázium volt, s a gimnáziumok érettségivel készítettek elő sajátosan a továbbtanulásra és elhelyezkedésre. Aztán a fiúk pályaválasztási irányának nagyobb lehetőségeit már az iskoláztatásnál, az iskolábalépésnél is mérlegelni kellett a szülőknek, s ez a fiúgimnáziumok keresettségét, létszámát, sőt értékelési nívóját is befolyásolta. A fiúgimnáziumok tehát más színezetet adtak a város művelődési összképének, mint az enyhébb elbírálást adó leánygimnáziumok 4 — De nem hagyhatjuk figyelmen kívül a középfokú fiúiskoláztatás összképének felvázolása során az olyan felsőfokú iskolákat sem, amelyek a gimnázium IV. osztályát elvégzett s a gimnáziumot elhagyó tanulóknak valamilyen továbbtanulását, elhelyezkedését, esetleg érettségijét biztosítot3 Iránymutató tanulmányokat kíaáltak számunkra a következő művek: Kolosi Tamás: A társadalmi struk túra marxista elméletéhez. Bp. 1971. — Kemény Irtván: Társadalmi rétegződés, XX. századi polgári áramlatok Szociográfiai Közlemények, 1969/1. —Tőkei Ferenc: A társadalmi formák elméletéhez. Bp. 1908. — Kulcsár Kálin A szociológiai gondolkodás fejlődése. Bp. 1966. — A szociológia ágazatai. (Szerk. Kulcsár Kálmán.) Bp. 1975. 4 Uígy Jóború M.: A középiskola szerepe . . . 125. 1. —- Kecskeméten is 1929/30-ban csak az Angolkisasszonyok Róm. kat. Leánygimnáziuma adott érettségit 15 tanulónak s 213 tanulónak bizonyítványt, a Gr. Tisza István Kollégium Leánygimnáziuma pedig 82 tanulót osztályozott le (Tanítványait сзак 1934-től érettségiztette.) Az Angolkisasszonyok iskolájában a gyengék (elégségesek és elégtelenek) 51,5%-ot tettek ki, a Kegyestanítórend Róm. kat. Gimnáziumban viszont 62,9%-ot, a Gróf Tisza István Fiúgimnáziumban 70,2%-ot.
