Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

évfolyamainak száma, tanterve, vizsgálati rendje. Az 1921—22. tanévben az I—IV. osztályokban a következő tantárgyakat tanították : hit- és erkölcstan, testtan, módszertan, neveléstörténet, tanítási gyakorlatok, magyar nyelv, német nyelv, történelem, alkotmánytan, földrajz, mennyiségtan, természetrajz és kémia, fizika, egészségtan, gazdaságtan, ének, zene, rajz, szépírás, slöjd, kézimunka, testgyakorlat. A tantárgyak száma tehát 22, vagyis rendkívül magas, és a tananyagot négy év alatt érdemben feldolgozni szinte lehetetlennek bizonyult.

13 A tanítóképzés szaktárgyi elaprózottsága pedig akadályozta az oktató-nevelő munka eredményességét — különösen, ha a gimnázium óratervével vetjük egybe. Ezeken a bajokon igyekezett segíteni az ötéves képzéssel bevezetett, 1923-ban kiadott tanterv, mely kisebb változtatásokkal több mint két évtizeden át érvényben maradt. Főleg a tanulók túlterhelését igyekezett csökkenteni: az előző négy osztály anyagát öt évfolyamra osztotta el. Az új tanterv tantárgyainak óraszáma a következőképpen alakult: hittan 10, élettan 2, lélektan és logika 3, nevelés- és tanítástan 4, neveléstörténet 3, iskolaszervezettan 1, tanítási gyakorlat 9, magyar nyelv és irodalom 14, német nyelv 10, történelem 8, alkotmánytan 2, földrajz 7, mennyiségtan 12, természetrajz és kémia 11, egészségtan 2, gazdasági ismeretek 8, közgazdaságtan 1, rajz és szépírás 12, ének és zene 12, kézimunka 5, testnevelés 10. Az új dokumentum nem annyira a tananyagra, mint inkább a nevelésre helyezi a hangsúlyt. A neveléstani órák száma hárommal növekedett. A nevelési célkitűzések előtérbe helyezése teljesen érthető a Tanácsköztársaság megdöntése után, az ellenforradalmi rendszer konszolidációja idején, amikor reakciós társadalmi-politikai célok érdekében új tartalommal kellett megtölteni a korábban is érvényesülő, de bizonyos fokig liberális színezetű nemzeti-vallásos nevelési koncepciót. Mindez főleg a két évvel később, az 1925-ben megjelent tantervi utasításban fogalmazódott meg világosan. 1925-ben új népiskolai tanterv is megjelent; bevezetését a tantestületek több alkalommal tárgyalták, éppen úgy, mint a tanítóképző intézeti tantervet és utasítást is.

14 Az általános műveltség és a szakmai képzés anyagának elsajátítása jelentős túlterheléssel járt még az ötéves képzésben részt vevő tanítójelöltek számára is. A terheket növelték a képzés járulékos tényezői, melyek a falu társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életével kapcsolatosak : a kántor- és karnagyképzés, ismeretterjesztés és egj^ób népművelői feladatok. A két háború közötti időszak tanítóképző intézetei bizony az akkori közép13 Kecskeméti rk. tanítónőképző értesítője 1921—22. 9. 14 Kecskeméti ref. tanítónőképző értesítője 1923—26. 7.