Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

kólákat, zugiskolákat tartottak fenn, a létesítendő községi iskola céljára pedig épületet, kertet ajánlottak fel. 1880-tól jelentős iskolaépítkezések folytak a tanyavilág sűrűbben lakott részein. 1880-ban Ballószegben, 1883-ban Pusztaszeren, 1884-ben Szarkáéban és Haleszben, 1885-ben Felső-Szentkirályon, 1888-ban Kisfáiban, 1890ben Űrréten, 1891-ben Városföldön, 1892-ben Borbás és Szentkirály határán, 1893-ban Helvécián, Alsó-Szentkirályon és Agasegyházán adtak át új iskolát. A város által fedezett iskolaépítési akciók ellenére is maradtak azonban olyan területek, ahonnan az iskolákat nehezen lehetett megközelíteni.

29 1890ben 15 tanyai iskola működött. A millenium idején 12 tanyai iskola felépítését tervezték. (A VKM 12 kecskeméti külterületi tanító fizetését magára vállalta.)

30 1901-ig 25-re szaporodott az iskolák száma.

31 1899-ben felmerült a tanyai iskolák államosításának terve, mert az iskolai kiadások egyre nőttek, és még további iskolák építésére volt kilátás. Néhány iskolában a létszám annyira magas volt, hogy kénytelenek voltak bevezetni a váltakozó tanítást.

32 Az államosításra nem került sor, de a további fejlesztésnél az államsegélyekre is támaszkodtak. Kerekes József népiskolai igazgató 1906. szeptemberi jelentése szerint 1896-ban a külterületen 3251 tanuló nem járt iskolába. Ez a szám 1906-ig nem csökkent 3000 alá, pedig közben felépült a 12 államsegélyes iskola. 10 év alatt azonban a tanyai tankötelesek száma 5428-ról 7089-re emelkeiskolába. A taníttot fizetéssel, valamint eddig, úgy ezután is magunk fogjuk ellátni." Kovács Gábor és társai levele 1877. szept. 30. Közs. Isk. sz. ir. 1870—79. BKmL IV 1907. 1882-ben ugyanerről a területről iskolaépítésre vonatkozó kérvény érkezett — ezt, máshol folyó építkezések miatt egyelőre nem tudták teljesíteni. 29 1894-ben a Katonatelep környékén lakók kértek iskolát, mert hozzájuk Űrrét és Talfája •— egyébként is zsúfolt — iskolái messze voltak, Katonatelep környékén pedig félóra járáson belül 195 tanköteles lakott. Tanügyi biz. jel. 1894. szept. 27. Közs. Isk. sz. ir. 1894—95. BKmL IV 1907. Helvéciái, külső-ballószegi lakosok 83 aláírással érkezett kérvényéből: ,, . . . nembírjuk hamarab családinkat oskolázni, 8—9 éves korán először föl adni, még akkor is nagy sancz ilyen gyermekekre zord tél hóvíz hideg időben mindennap 5 kilométeres utat megcsinálni" Közs. Isk. sz. ir. 1911. BKmL IV 1907. Szikrai és szentlőrinci lakosok 57 aláírással érkezett levelükben szintén iskolát kértek, mert 50—60 tanköteles számára a legközelebbi iskola 5—0 km-re volt," és az apró Gyermekeinknek reggel 0 órakor kell már felkelniük, hogy 1/2 9-re az Iskolába jussanak". Közs. Isk. sz ir. 1912. BKmL IV 1907. Az ágasegyházi „Peres dűlő" (Sándor-telep) lakosai a meglevő 2 pusztai iskola mellé még egy harmadikat is kértek, mert 150—200 holdnyi területen — ahol 4—5 holdas kisbirtokosok éltek — 120 tanköteles gyermek volt, s elérhető közelségben nem működött iskola. „Nem akarjuk hát Tekintetes Iskolaszék hogy fiaink s leányaink a tudás híja miatt emberszámba ne soroltassanak" Közs. Isk. sz. ir. 1913. BKmL IV 1907. 30 Jkv. kiv. a városi tan. 1896. júl. 27-i üléséről. Közs. Isk. sz. ir. 1896—98. BKmL IV 1907. 31 1900-ban működő pusztai iskolák: Helvécia, Halesz, Ballószeg (Csalános), Izsáki út, Ágasegyháza, Szarkás (Miklóstelep), Benei út, Felső-Csődör, Talfája, Katonatelep, Űrrét, Kisfái, Borbás-Szentkirály, Alsó-Szentkirály, Felső-Szentkirály, Székdülő, Szentkirály és Alpár határa, Alpár, Szikra-Alpár, Városföld (Szegedi út mellett), Gátér, Pákai állomás, Kis-Matkó, Monostor, Pusztaszer. Kiv. Kmét 1899. évi tan. jkv-ből. Közs. Isk. sz. ir. 1899—1901. BKmL IV 1907. 32 1903-tól 5 helyen folyt váltakozó tanítás, 1910-ben újabb 5 helyen bevezették a megosztott tanítási rendszert. (Az utóbbinál kevesebb az óraszám.) A váltakozó tanításra először a szarkási iskolában volt példa. A tanító 2 csoportra osztotta a gyerekeket, az I—II. osztály hétfőn, szerdán, pénteken, a többiek a hét más napjain jártak iskolába. Kiss József tanító levele az iskolaszékhez 1902. nov. 11., 1906. okt. 24. Közs. Isk. sz. ir. BKmL IV 1907.