Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

dett. Ez azt eredményezte, hogy ezekben az években még a beiratkozásra önként jelentkezőket sem tudták mind felvenni a meglevő iskolákba.

33 A háború előtti utolsó békeévben a város által fenntartott tanyai iskolák száma összesen 38 volt.

34 1914-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium újabb 12 tanyai iskola államsegéllyel történő felépítését tette lehetővé. Az első 6 építése 1914-ben megkezdődött, de a háború miatt csak 1924-ben fejezték be az építkezéseket. A többit eredetileg 1915-re tervezték, de a kivitelezésre csak 1926-ban került sor. (A Klebelsberg-féle iskolaépítési akció keretében akkor összesen 28 új tanyai iskolát létesítettek.) A tantestület Az 1877-ben még 45 főből álló tantestület az I. világháborúig több mint kétszeresére gyarapodott. A tanítónők száma ekkor már az összes létszám egyharmada. (Lásd 1. sz. táblázat.) Valamennyien tanítóképzőt végzett, felkészült pedagógusok voltak. A pályázat útján elnyert állásokon csak próbaidő után véglegesítették őket. Általában jellemző a kecskeméti tanítókra, hogy a tantestület törzstagjai voltak, hosszú ideig ebben a városban vagy valamelyik tanyai iskolában fejtették ki oktató-nevelő munkájukat. Nem volt ritka az olyan tanító, aki Kecskeméten volt pályakezdő, s a 30 vagy 40 éves tanítói jubileumát is itt ünnepelte.

35 Kecskeméten a népoktatási törvény végrehajtásának első eredményei közé tartozott a tanítók fizetésének rendezése. A községi iskola tanítói 1872ben 700 Ft-ot kaptak; 500 Ft-ot alapbérként, 200 Ft-ot helyi pótlék vagy lakbér címén. A segédtanítók évi 500 Ft díjazásban részesültek, a tanyai tanítók 400 Ft fizetést és lakást kaptak.

36 A népoktatási törvény a tanítók bérét legalább 300 Ft-ban állapította meg, de ezt sok helyen nem érték el. A kecskemétiek díjazása ekkor országos viszonylatban is kiemelkedő, ám 33 Kerekes József helyettes igazgató jelentése 1906. szept. 21. Véleményes javaslata újabb iskolák állítása tárgyában 1910. jan. 29. Közs. Isk. sz. ir. BKmL IV 1907. 34 Tanyai iskolák 1913-ban: Hetényegyházi (vágójárási), miklóstelepi (Szarkás), galambosi (alsóvárosföldi), törökfái (Kis-Matkó), cethali (felső-csődöri), selyemhegyi (felsőágasegyházi), belsőnyíri (benei úti), szentkirály-központi (alsó-szentkirályi), 3 pusztaszeri iskola (árpádhalmi, szárnyékhalmi, központi v. „Csádés"), 2 alsómonostori, katonatelepi, talfáji, úrréti, kisfái, gátéri, budai úti, fel3Őménteleki, felsőalpári, felsőszentkirályi, felsőszékdülői, alsószékdülői, feketeerdői, lakiteleki, szikrai, városföldi, ágasegyházi, haleszi, ballószegi, izsáki úti, borbási,2 koháryszentlőrinci, helvéciai, felsőmonostori, monostorfalvi. (Lásd térképmelléklet.) 35 évi jelentések a népiskolák működéséről 1878—1918. 36 Jkv. 1872. szept. 18. Közs. Isk. sz. ir. 1872—75. BKmL IV 1907. Kecskeméti tanítói díjlevelek 1872—73. PPS vm Tanker. Isk. tan. ir. PmL IV 365 b A századforduló táján — évi 60 korona díjazásért — a pusztai tanítók vállalták a téli fűtést és a tantermek takarítását.