Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában
állami) elemi leányiskola. Felekezeti iskola 1877 után sem a belterületen, sem a külterületen nem volt, kivételt képez az egri káptalan matkópusztai birtokán 1907-ben megnyílt rk. felekezeti népiskola. A népiskolai hatóságok Az 1868. évi XXXVIII. te. értelmében a népoktatási intézetek közvetlen felügyelete a választott iskolaszék feladata volt. A legalább 9 tagú iskolaszékeket a helyi lakosság soraiból a községi illetve városi közgyűlés választotta. A választott tagokon kívül az iskolaszékek tagjai voltak a helyi lelkészek és a tanítótestület képviselője. Az iskolaszék választotta a tanítókat, döntött a tandíjszedésről, ellátta az iskolák felügyeletét, számontartotta a tanköteleseket és mulasztókat, gondoskodott az iskolaépületek javításáról, tanszerek beszerzéséről. Intézkedett a tanító és a szülők közötti vitás ügyekben, fegyelmi esetén a tanítók elsőfokú bírósága volt. Az iskolaszék képviselői kötelesek voltak megjelenni a tanulók év végi vizsgáin. Az iskolaszék évenként legalább egyszer — súlyos és sürgős ügyek felmerülésekor többször is — beszámolt a községi ill. városi elöljáróságnak, ahonnan a jelentést a tankerületi iskolai tanácsokhoz is továbbították. A tankerületi iskolai tanácsok a vármegyék szerint kialakított tankerületek élén álltak, elnökük a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kinevezett tantélügyelő volt. Az iskolai tanács tagja volt az illető terület minden vallásfelekezetének egy-egy képviselője, a községi tanítók 4 képviselője, és legalább 14, legfeljebb 34 választott tag a vármegyei bizottság tagjai közül. Az iskolai tanács hatáskörébe tartozott a tanítói állásokra megválasztottak jóváhag}^ása, a községi iskolaszékek számadásainak ellenőrzése, a népiskolai fegyelmi ügyekben pedig másodfokú bíróságot jelentett. Rendszeresen megtárgyalta a tankerület tanügyi viszonyait, s ha saját hatáskörében nem tudott intézkedni, javaslatait a megyei vagy városi képviselőtestület elé terjesztette. A tankerületi felügyelő a kerületéhez tartozó iskolákat évente legalább egyszer köteles volt meglátogatni s tapasztalatairól jelentést készíteni a minisztériumnak. Az 1876. évi közigazgatási reform módosította a népiskolai hatóságokat. Az 1876. évi XXVIII. tc. a kerületi iskolatanácsokat megszüntette, és hatáskörüket a közigazgatási bizottságokra ruházta át. 10 10 A reform célja főleg a nemzetiségi többségű egyházközségek önállóságának csökkentése volt, hatását e területeken éreztette elsősorban. A közig, reformról lásd Sarlós, 1970., kül. 1158—139. 1.