Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

Kecskeméten a községi iskolaszék 1872 szeptemberében alakult meg. Akezdeti nehézségek miatt ekkor a tanévkezdést október közepére halasztották.

11 Az iskolaszék működésének ezt az időszakát szervezetlenség, a munkamegosztás hiánya jellemezte. Az iskolaszéki tagok nem jelentek meg pontosan az üléseken, amelyeknek a látogatottsága az első tanévben 1—10 fő között volt, s emiatt több alkalommal kellett elhalasztani a napirendi pontok megtárgyalását. Egyik legfontosabb feladatuk volt az iskolák hetenkénti látogatása. Néhányan rendszeresen felkeresték és gondosan ellenőrizték a felügyeletükre bízott iskolát, de a többség nem tartotta ezt jelentős feladatnak.

12 Az iskolaszéki munka szervezettebbé tétele érdekében 1873-ban foglalkoztak állandó szakbizottságok létrehozásával,

13 de megalakulásukra csak később került sor. 1874-től volt gondnoka az iskolaszéknek, ettől kezdve a város és a községi iskola vagyonát külön kezelték.

14 Lényeges változás 1877-től érzékelhető a községi iskolaszék működésében. Ekkor már valamennyi kecskeméti népiskola a községi iskola keretébe tartozott s az iskolaszéket is nagyobb felelősség terhelte feladata végrehajtásáért. Erre az időre készült el az iskolaszék üg}n?endje, amely szerint munkájának fő célja: ,,A népoktatást és nevelést saját hatáskörében a kor követelményeinek megfelelő színvonalra emelni és fejleszteni, s a művelődés haladását biztosítani."

15 Az iskolaszék hatásköre kiterjedt a város bel- és külterületének valamennyi községi népiskolájára, a gazdasági tanfolyammal összekapcsolt felső népiskolára, valamint a polgári leányiskolára és az óvodákra. Tagjai továbbra is a törvényhatósági bizottság közgyűlése által választott tagok, az érdekelt hitfelekezetek lelkészei, a községi népiskolai igazgató és a tanítótestület által megbízott tanítók voltak, összesen 43 fő, akiket 3 évenként ] 1 Jkv. 1872. szept. 18., nov. 20. Közs. Isk. sz. ir. 1872—75. BKmL IV 1907. 12 Az iskolaszéki elnök több alkalommal felhívta a tagok figyelmét a lelkiismeretes munkára. Isk. sz. jkv. 1873. ápr. 21. Közs. Isk. sz. ir. 1872—75. BKmL IV 1907. Iskolaszéki tagjaink címmel 1873 májusában cikksorozat jelent meg a Kecskemét c. lapban. Az egyik írás kifogásolta a népoktatási törvénynek azt a követelését, hogy jelentősebb ügyek tárgyalásakor a többségnek jelen kell lennie. Dömötör Sándor iskolaszéki jegyző is kifejtette, hogy orvoslásra van szükség, de ez nem pusztán a törvény vonatkozó szakaszának megváltoztatásával lehetséges. „Igaz, egy kissé túlkövetelőnek tartom magam is a törvény ama szakaszát nagyobb számú tagokból álló testületeknél, főleg illy vidéki városokban, hol az emberek nagyobb része kora tavasztól késő őszig külső foglalkozásra is van utalva; én azonban még sem szeretnék . . . oly értelmű felirathoz járulni. Mert biz azzal ország-világ előtt eonstatálnunk kellene hogy mi népes városunk 45 ezer lakosa közül 15 négyzetmértföldnyi területen nem vagyunk képesek oly iskolaszéket összealkotni, mely legalább fele részben a népnevelésért lelkesülni tudna, e nemes ügy messze ható hordereje iránt érzékkel és fogékonysággal birna. Pedig — valljuk meg az igazat — bizony mi télen át, tehát a nyugalom évszakában sem voltunk jobbak a deákné vásznánál" Kecskemét 1873. máj. 18. I. évf. 20. sz. 1. 1. 13 Fehér Péter iskolaszéki tag indítványa gazdasági, építkezési, felszerelési és elszámolási állandó szakbizottságok létrehozására. Isk. sz. jkv. 1873. dec. 30. Közs. Isk. sz. ir. 1872—75. BKmL IV 1907. 14 Korábban az iskolai kiadásokat közvetlenül a város pénztárából fedezték. A Pe3t megyei tanfelügyelőség felhívta az iskolaszék figyelmét, hogy a pénzügyeket külön kezeljék. Nagy László kir. tanf. levele az Isk. sz.-hez 1874. máj. 19. Közs. Isk. sz. ir. 1872—75. BKmL IV 1907. 15 Kecskemét szabad királyi város polgári községi iskolaszékének ügyrendje 1870. Közs. Isk. sz. ir. 1870—79. BKmL IV 1907.