Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

csolódott, a népoktatási törvény ismertetésekor külön szólt az Emlékirat a vallásoktatásról is: „Olvassátok el azon törvénynek 55., 64.,74., 87. és 111. íjait és megtanuljátok belőle : hogy az elemi népiskolában, tanítóképezdében és tanítónőképezdében elsorolt köteles tantárgyak között mindenütt első helyen áll a hit- és erkölcstan . . . íme a közös iskolából nincs tehát a vallásoktatás kizárva, sőt minden kötelezett tantárgy között első helyen áll, csak el van különítve a többi tantárgytól . . ."

6 Hivatkozott azokra az országokra, ahol már bevált a közös iskolai oktatás, és elítélte a községi iskola ellen tanúsított korábbi megnyilvánulásokat. ,, . . . a községi közös iskolák ellen az izgatás annyira fokoztatott, hogy azok ellen Kecskeméten is irtó hadjárat intéztetett s különösen a kellő felvilágosítás helyett rútul elámított és félrevezetett kecskeméti róm. kat. hitfeleink közt, két év előtt rendszeres lázítás kíséreltetett meg".

7 A katolikus egyháztanács 1875. dec. 19-i ülésén végleges döntést hozott arról, hogy iskoláit és azok felszerelését átadja a városnak. Ez 1876. januárjában meg is történt. A községi iskolaszék tagjainak számát ekkor 30-ról 40-re emelték.

8 Hamarosan az utolsó felekezeti iskola is községivé vált. Az izraelita iskolát a város 1875-ig segélyezte. A községi iskola kiadásai miatt tovább nem folyósított támogatást, az izraelita hitközség pedig önállóan nem tudta fenntartani iskoláját. Ezért 1876 augusztusában a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésén bejelentette, hogy átadja a felekezeti iskolát. Mivel a város 1876. évi iskolai költségvetése még nem számolt az izraelita iskola belépésével, csak 1877 januárjában került sor az átvételre. A községi iskolaszék tagjainak számát újabb 3 fővel bővítették. A 4 izraelita tanítót a többi felekezeti tanítóhoz hasonlóan 700 Ft fizetéssel vették át, a tantermeket, tanszereket pedig hasonló feltételekkel, mint a többi felekezet esetében történt.

9 1877-től tehát valamennyi kecskeméti iskola községi lett. A dualizmus korában a város elemi szintű iskolai oktatásában a községi jellegű oktatási intézmények csaknem kizárólagos szerepet töltöttek be. A községi iskolákon kívül a korszak elején és végén működött magániskola, ezekben azonban csak a tankötelesek elenyészően kis töredéke tanult. Aránylag kevés tankötelest érintett, s elsősorban egy szűk városi réteg gyermekeinek képzését szolgálta a polgári leányiskolához kapcsolt államilag segélyezett (1905-től C Emlékirat . . . 1875. 18. 1. 7 Emlékirat. . . 1875. 19. 1. 8 Közs. isk. sz. jkv. 1876. jan. 18. Kínét Közs. Isk. sz. ir. 1876—79. BKmL IV 1907. 9 Kecskemét 1876. júl. 9. IV. évf. 28. sz. 3.1., 1876. aug. 13. IV. évf. 33. sz. 1.1. Kiv. Kmét th. város 1877. jan. 29-i közgy. jkv-bôl. Kmét Közs. Isk. sz. ir. 1876—79. BKmL IV 1907.