Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

A katolikus egyház — korábbi nyilatkozata ellenére — nem adta át az iskolákat s ettől kezdve még négy esztendő telt el a községi iskolába való belépéséig. A visszalépés oka és az évekig tartó huzavona kiindulópontja az volt, hogy a város nem teljesítette a katolikus egyháztanács kérését, amely szerint az iskolaszék tagjainak legalább felét katolikus polgárok közül kellett volna választani. Pótlólag beválasztották a katolikus egyháztanács által javasolt 5 férfit az iskolaszékbe, de ekkor már városszerte folyt a községi iskola elleni lázítás. A segédlelkészek ilyen szellemben íródott nyomtatványokat terjesztettek a lakosság között, a katolikus hívek pedig 1872 őszén tüntetést rendeztek saját egyháztanácsuk ellen korábbi nyilatkozata, a községi iskola pártolása miatt. A következő év júniusában, pünkösd napján az egyháztanács küldöttei a tizedenként tartott gyülekezetekben kérték ki a katolikus lakosság véleményét : ragaszkodnak-e továbbra is a felekezeti iskolához, járatnák-e gyermekeiket a községi iskolába. A többség a felekezeti iskola mellett volt. Akadt példa arra is, hogy a községi iskola mellett szóló polgárt a tömeg megtámadta. Ugyancsak verekedéssé fajult az úrnapi körmenet alkalmával a katolikusok által a reformátusokkal kezdeményezett szóváltás.

4 Eközben a katolikus elemi iskolák helyzete inkább rosszabbodott, mint javult. A város területén az iskolázott gyerekek aránya a katolikus felekezet esetében volt a legrosszabb. Zimmermann Jakab népiskolai igazgató távozása után ezt az állást nem töltötték be, ami a felügyelet megszűnését, a fegyelem lazulását eredményezte. Az egyháztanács nehezen tudta fenntartani iskoláit, ezért — bár egyszer már elutasításban részesült — kérvénnyel fordult a városi közgyűléshez, hogy a korábban folyósított segélyt ismét megkapja. A város, habár iskolai költségei a községi iskola működésének kezdetétől, 1872-től tetemesen megszaporodtak, megadta a kért 6000 Ft segélyt, s megígérte, hogy évenként ugyanennyi összeggel támogatja a felekezetet mindaddig, amíg iskoláit a népoktatási törvénynek megfelelő színvonalon fenntartja.

5 1875-ben jelentette meg a katolikus egyháztanács a lakosság számára írt kis füzetet a következő címmel : Emlékirat azon kérdés fölött, megtartsa-é a kecskeméti r. kat. egyház a felekezeti népiskolákat vagy belépjen a községi közös népiskolába? Reálisan elemezte a katolikus iskolák helyzetét, rámutatott arra, hogy az anyagi nehézségek miatt nemcsak újabb népiskolákat nem tudnak építeni, de a meglevők fenntartása is egyre nehezebb, ezért célszerű volna a községi iskolához csatlakozni. Mivel a közvéleményben — indokolatlanul — a községi iskola fogalmához a vallási nevelés megszűnése kap4 Pásthy 1899. 43. 1, Kecskemét 1873. jún. 29. I. évf. 26. az. 3. 1. 5 Pásthy 1899. 44. 1, Kecskemét 1873. okt. 5., 1874. máj. 24. II. évf. 21.