Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

iskolai munka anyagi és személyi feltóteleinek biztosítására. Az 1870-ben készített miniszteri jelentés szerint felhívása csekély eredménnyel járt, s ennek a legtöbb esetben pénzügyi háttere volt. Általában az elemi iskolák korabeli színvonala és a törvény kívánalmai között olyan nagy különbség volt, amelyet csak nagy erőfeszítések árán lehetett csökkenteni. Az egyházak felekezeti iskolákhoz való ragaszkodása és a közvélemény idegenkedése miatt községi iskola létesítésére — különösen azokon a helyeken, ahol 1868 előtt működött felekezeti iskola — alig akadt példa. Kecskemét város meglepően korán, a megjelenést követő néhány hónapon belül reagált a népoktatási törvény paragrafusaira. A városi tanács már 1869. március 1-én utasította a tanügyi bizottságot, hogy tegyen javaslatot a törvény értelmében létesítendő községi iskolák szervezésére, a gyakorlati megvalósítás módjára. Ezzel az intézkedéssel párhuzamosan az egyik legjelentősebb felekezet képviselői, a református egyháztanács tagjai is foglalkoztak a kérdéssel. Júniusra megszületett az egyháztanács döntése, amely állást foglalt a községi iskolák mellett. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1870-ben a népoktatási törvény végrehajtását célzó felhívást intézett a városhoz. Röviddel ezután városi közgyűlésen tárgyalták a témát, s kikérték az egyházak véleményét : ragaszkodnak-e továbbra is iskoláik fenntartásához, vagy hajlandók azokat a leendő községi iskola számára átadni. Az izraeliták kivételével az egyházak a községi iskola mellett döntöttek. Ezt azzal indokolták, hogy a város már addig is jelentős összeggel járult hozzá iskoláik fenntartásához. Az iskolák színvonalának emeléséhez további, magasabb összegű segélyekre lett volna szükség, ezt azonban a város már nem győzte. Az egyházak vezetői is azon a véleményen voltak, hogy a rendelkezésre álló összeget — az oktatás-nevelés mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében — a községi iskola létrehozásával lehet legcélszerűbben felhasználni. Ezzel megszületett az elvi állásfoglalás a községi iskola mellett, jelentősebb viták, nézeteltérések nélkül. A törvényhatósági bizottság 1872 augusztusi és szeptemberi ülésein határoztak arról, hogy már az akkor induló tanévben megkezdi működését a községi iskola. Az egyházak felajánlották használatra épületeiket, felszereléseiket, azzal a kikötéssel, hogy a felekezeti iskolák visszaállítása vagy egyéb, bármikor felmerülő egyházközségi igény esetén visszakapják azokat. Megegyezés történt abban is, hogy a felekezetek lélekszámának aránya szerint választják a tanítókat és az iskolaszéki tagokat. A községi iskolák első tanéve 1872/73; ekkor azonban még csak a református, evangélikus és a görögkeleti iskolák szűntek meg és folytatták működésüket a községi iskola keretei között.

3 3 Pásthy 1899. 40—41. 1., Kováts 1901. 39. 1., Kováts 1902. 38—39. 1. Szappanos 1931. 11. 1., Joszt (Joós) 1928. 137. 1., Kecskemét 1873. aug. 31. I. évf. 35. sz. 1., PPS vm Tanker. Isk. tan. ir. 180 9—76. PmL IV 365 b.