Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában
Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában SZ. KÖRÖSI ILONA A községi jellegű iskola létrehozása A dualizmus első évében Kecskemét iskolái már jelentős történeti múltra tekinthettek vissza. A városban ekkor római katolikus, református, görögkeleti, evangélikus és izraelita iskolák működtek. A legkorábbi iskolatörténeti hagyományokkal a katolikus és a református egyházközség oktatási intézményei büszkélkedhettek. A lakosság és ezen belül a tanköteles korú gyermekek nagyobb része katolikus vallású volt, ami jelentős feladatot rótt a 15 iskolát fenntartó katolikus egyházközségre. A felekezeti iskolák működésének biztosításához a város komoly anyagi segítséget nyújtott. Az önkényuralom idején létesített 10 tanyai iskola fenntartása teljes mértékben a városra hárult, bár az iskolák felekezeti jelleggel működtek. 1 Alapvető változást hozott a kecskeméti elemi iskolai oktatás történetében az 1868-ban megjelent népoktatási törvény. Az 1868. évi XXXVIII. tc. országszerte legtöbb vitára alkalmat adó része — amely az iskolafenntartókról szólt és szorgalmazta a községi iskolák szervezését — nem volt idegen Kecskemét számára, hiszen már korábban is felmerült a közös iskolák gondolata. A város értelmisége — az anyagi gondokkal kapcsolatos fenntartási nehézségekre hivatkozva — 1851-ben a városi tanács elé terjesztette az iskolák egyesítésére vonatkozó javaslatát. 2 Gyakorlati példa és felsőbb jóváhagyás hiányában nem került sor az ötlet kivitelezésére. Országos viszonylatban 1—2 évig alig történtek lépések a népoktatási törvény végrehajtására. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1869-ben kénytelen volt külön rendeletet intézni az egyházi főhatóságokhoz. Ebben felhívta a figyelmet az elemi iskolai oktatás színvonalának emelésére, a tankötelesek beiskolázására, az addig oktatott tantárgyak bővítésére, az 1 A bérelt épületekben elhelyezett iskolák bérleti díját, a tanítók fizetését, fóldpótlékát a város pénztárából fedezték. Kecskemét város tan. jkv. 1867.1. 368. sz. ápr. 29., 1868. II. 1137. sz. jún. 6., 1869. II. 1690. sz. okt. 2. BKmL. 2 Joszt (Joós) 1928. 137.1., Pásthy 1899. 40.1.
