Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
tén működő szervek és intézmények adatait is több helyen találhattam csak meg. Ami azonban ennél is lényegesebb, az éppen az a közigazgatási szervező munka, ami az egymástól eltérő Homokhátság és Észak-Bácska különböző fejlettségű és adottságú településeit igyekezett egy szintre fejleszteni. A gyakorlati munkában — olyan feladatok teljesítésekor, mint a népiskolák általános iskolává fejlesztése vagy az 1961. évi iskolareformtörvény végrehajtása — olykor megoldhatatlannak látszott. A végzett munkát és az eredményt is ezeknek és egyéb sajátosságoknak a figyelembevételével értékelhetjük. Vizsgálódásom és összegező munkám döntő mértékben az általános és középiskolára irányult. Ezek kialakulását és fejlődését követtem nyomon Bács-Kiskun megyében. A két kulcsfontosságú intézménytípus fejlődésének bemutatásán túl a köznevelés többi intézményére — nagy fontosságuk és speciális feladataik hangsúlyozása és elismerése mellett — most nem tértünk ki. Az óvodai, gyógypedagógiai, nevelőotthoni és diákotthoni hálózatok fejlődésének bemutatását következő feladatnak tekintjük. A köznevelés demokratikus reformja Az élet újraindulása a felszabadulás után Az 1944/45-ös tanév az egész magyar közoktatásügy történetében szinte egyedülálló, remélhetőleg soha meg nem ismétlődő példát statuált. A hosszú, 1944 áprilisa óta tartó kényszervakáció után a szeptember elején kezdődő tanév a frontvonal közeledtével néhány hét után újra megszakadt. A Szovjetunió Vörös Hadseregének felszabadító csapatai 1944. október 12-én érték el a jelenlegi megyehatárt. A kiürítési parancsot a legtöbb községben csak a Szálasi-hatóság képviselői teljesítették, mentve saját életüket és rablott holmijukat. A lakosság általában nem menekült el, sőt tudunk olyan esetekről is, hogy a kiürítési parancsot megtagadva — Kiskunfélegyházán és Kalocsán például -— az egész város lakossága bevárta a felszabadító csapatokat, 1 míg Kecskemétet szinte teljesen kiürítették. 2 A mai Bács-Kiskun megye 1944. október 12. és november 14. között szabadult fel végleg. A hadi eseményektől függően, de szinte ,,. . .a szovjet hadsereg megérkeztét követő első napokban kiadott parancsokban a parancsnok 1 BÁRSONY, 1970. 21—37. p. 2 BÁLINTNÉ—SZABÓ, 1971. 76. p.
