Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

az iskolák további működését kívánta meg".

3 Ilyen felhívást adott ki a felszabadulás után öt nappal Baja város vezetője is, melyben többek között a tanítás újrakezdését október 27-ben jelölte meg.

4 Az iskolák zöme azonban a felhívás ellenére a legjobb akarattal sem kezdhette meg működését, hiszen többségük vagy háborús kárt szenvedett, vagy továbbra is katonai — legtöbbször kórházi — célt szolgált. A jelenlegi megye területén mintegy ezer épületből közel hétszázra volt jellemző a fenti helyzetkép. A felvonulási területen egészen 1945 január-februárjáig folyamatos ós eredményes tanításról alig beszélhetünk.

5 A többé-kevésbé rendszeres tanítás — bár változóan mostoha körülmények között — megyeszerte 1944. november-december hónapokban kezdődött meg. Községeink többségében az iskolák, ha romosán is, de használatba vehetők voltak. Városaink közül Baján, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten azonban szinte az egész tanévet átmeneti, szükségmegoldást jelentő épületekben kellett végigtanítani. Különösen súlyos volt Kecskemét helyzete. Itt több iskola a tanév végéig „egyesítve" és magánházakban végezte feladatát. Ugyancsak Kecskemétet jellemzi, hogy míg diákotthonjait más célra használták, „Izsákon 45 tanuló készült a vizsgákra egy gimnáziumi tanár vezetésével, hasonlóképpen Lakiteleken is".

6 A felszabadulás utáni első tanévre tehát a legjobb esetben is csak az élni, dolgozni akarás volt a jellemző. Tiszteletreméltó éppen ezért az a társadalmi összefogás, amellyel a legtöbb helyen megteremtették a tanítás legalapvetőbb feltételeit. Ebben nagy szerepet vállaltak a felszabadulás után megszervezett demokratikus szervek, a politikai pártok és mindenekelőtt a pedagógusok. Helytállásukról az 1944/45-ös tanév újraszervezése, az iskolák helyreállításának megkezdése önmagáért beszél. Az új, a demokratikus élet igenlését mindennél ékesebben bizonyítja az igazoló bizottságok pedagógusokat érintő munkája. Bács-Bodrog vármegyében a VKM 40.385/1946. V. számú rendeletének végrehajtása során egyetlen pedagógus ellen sem kellett vizsgálatot indítani.

7 A Kecskeméti Népoktatási Kerület Tanfelügyelősége területén a 743 tanítóból is mindössze egyre vonatkozott a fenti rendelet. Az 1945/46-os tanév munkáját már több szempontból is a szervezettség, a rend, sőt néhány területen a határozott előrelépés jellemezte. 1945 nyarán, a fasizmus világméretű leverése időszakában teljesen magától értetődő volt az MKP 1944. novemberi programjavaslata, miszerint ,,. . . az oktatásból, a kultúrából (...) ki kell küszöbölni a fasiszta mételyt, a népellenes szelle3 BKmL: Bács-Bodrog vármegye és Baja thj. város Tanfelügyelőségének iratai. 1944—45. 4 BÁLINTNÉ—SZABÓ, 1971. 78. p. 5 BKmL: Bács-Bodrog vármegye Tanfelügyelőségének iratai. 1944—45. 220/1944. 6 A Kecskeméti Egyesített Gimnázium évkönyve az 1044—45. iskolai évről. 9. p. 7 BKmL: Kö: igazgatási Bizottság iratai 1945—91.: Bács-Bodrog vármegye Tanfelügyelőségének iratai 1944—45. 120/1940. — A Kecskeméti Népoktatási Kerület tanfelügyelőjének 1945. dec. 15-i jelentése.