Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

és 1678. évből maradtak ránk, láthatjuk, hogy a helységek száma 2—300 között változott. Egyes helységekben templom, szerzetes, esetleg világi pap jelenlétére enged következtetni Ibrasimovics Milán belgrádi római katolikus püspök 1649-ben a Duna-Tisza közén lebonyolított körutazása. A püspök a templommal rendelkező településeken bérmált és misét mondott. 1649. október 14—15-én bérmált Jánoshalmán, október 16-án Mélykúton, október 17—22-e között Hercegszántón és környékén. Garán és Zomborban templomot nem talált. Garán, Gákován, Bátmonostoron 58 katolikus ház létezéséről tesz említést.

10 Hogy a fenti helységek rendelkeztek-e külön tanítóval, a feljegyzésből nem derül ki. A török pusztításra való tekintettel már az 1548. évi országgyűlésen elrendelték, hogy az elpusztult egyházak jövedelmeit el ne pazarolják, hanem ott, ahol szükséges, iskolákat építsenek.

11 A meg nem szállt országrészen újabb fejlődés jele az 1650. évi esztergomi zsinat határozata, amely a községek kötelességévé tette az iskolák építését és alkalmas tanító felfogadását.

12 Az 1611. évi nagyszombati zsinat pedig kimondta, hogy a lelkészek a katekizmust szorgalmasan tanítsák, s ha a szülők nem küldenék iskolába gyermekeiket, egyházi büntetéssel kell őket kényszeríteni. Ott, ahol tanító van alkalmazva, ügyelni kell, hogy a tanító jó erkölcsű, katolikus és tanult ember legyen.

13 E rendelkezések nem sokat javíthattak a kalocsai érsekség oktatásügyén. A törökök jelenléte, rablása, sok helyen a kettős adózás a lakosság puszta létét is veszélyeztette. A létért való harc pedig ekkor minden mást háttérbe szorított. Nagy jelentőségű volt viszont az 1683-ban meginduló felszabadító harc, amelynek eredményeként 1686-ban az érsekség teljesen felszabadult a 160 éves török iga alól. A következő évben nagyszámú szerb, bunyevác család költözött az egyházmegyébe. Széchenyi Pál kalocsai érseket 1689-ben Bács megye főispánjává nevezték ki. Rövidesen megindította a feldúlt területen a lelkészségek újjászervezését. Az egyházi történetírók szerint ebben az időben a lelkészségekkel együtt iskolát, vagy tanítói állást is szerveztek. A Canonica Visitátiókból tudjuk, 10 Bács-Bodrogh vármegye monográfiája Zombor 1890. II. kötet 147. oldal. 11 Corpus Iuris Hungarici 1548. art. XII. 12 OLTVÁNYI Pál: A népoktatásügy Magyarországon 1884. Szeged, 2. oldal. 13 Katona István: História Critica Kegum Hungáriáé 1788—1817. Pest, Budae et Claudiopol 29. kötet 302oldal.