Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

hog}' ez csak a legritkább esetben, elsősorban városokban, Baján és Kalocsán valósult meg. A többi helyen 1—2 évtized is eltelt, míg iskola, tanító nyomára bukkanunk a plébániák mellett. A lelkészségek szervezése is igen lassan haladt, mert az érsekség székhelyén is csak 1702-ben szervezték meg. Feltehető, hogy az ott alkalmazott kántor a gyerekek tanításával is foglalkozott. 1710-ben még mindig csak 10 plébánia volt az egyházmegyében. Eljutva a 18. század elejéig megállapíthatjuk, hogy népoktatásról, annak elterjedéséről nem beszélhetünk. E hatalmas feladat elvégzésére az elkövetkező időszakban tettek csak hathatós intézkedést állami és egyházi szervek. A katolikus népoktatás 1711—1777 között Hazánkban az 1711-től 1777-ig terjeső időszak a Habsburg-abszolutizmus kezdete és kibontakozása. III. Károly uralkodása kezdetén a török dúlás és a Rákóczi-féle szabadságharc romos nyomait találta Magyarországon. A Habsburg-háznak is, az ország nagy földbirtokosainak is elsőrendű érdeke volt az ország gazdasági talpraállítása: első terveik is a telepítéssel és a gazdasági élet fejlesztésével kapcsolatosak. Számos törvény intézkedik erről. Emellett az iskolák ügyében is történt intézkedés. III. Károly az 1715. évi országgyűlés 74. törvénycikkében az állami felügyeletet kiterjeszti ,,az egyházi vagy világi ifjúság részére bárkik által az országon belül vagy kívül alapított papnöveldékre, növeldékre és tanintézetekre, s azok alapítványaira."

14 Az állami felügyelet azonban nem sokat lendített a tanügy helyzetén, mert a leglényegesebb dologról, az iskolák fenntartásának a költségeiről nem intézkedett. Az ország rendjeinek a felirataiból kitűnik, hogy nem voltak megelégedve az ifjúság nevelésevei-oktatásával. „Felszólalásaikból kitetszik, hogy az ifjúságnak társadalmi műveltségével és magaviseletével sincsenek megelégedve, valamint azon gondossággal sem, melyet a szülők és gyámok ifjak nevelésére fordítanak."

15 Többek között kérik, hogy a nemesi ifjak osztrák akadémiára juthassanak, kérik a tanítás javítását és a hanyag szülők gyermekeik nevelésére való kötelezését. 14 Corpus Iuris Hungarici 1625—1740. Budapest, 1900. 501. oldal. 15 MOLNÁR Aladár: A közoktatás története Magyarországon a 18. században Budapest, 1881. I. kötet 263. oldal.