Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945-1970) BODOR JENŐ A magyar neveléstörténetben a legmozgalmasabb, legjelentősebb és valóban korszakalkotó szakasz hazánk felszabadulásával kezdődik. A magyar nép — élve a történelmi lehetőséggel — nemcsak a fasizmus maradványaitól szabadította meg magá,t, de a Magyar Kommunista Párt programja alapján a feudálkapitaüsta társadalmat is megdöntötte. Az 1944 őszétől 1948 közepéig tartó forradalmi folyamat során a polgári demokratikus és a szocialista forradalomnak egy sajátos — népi demokratikus — formáját teremtette meg, és győzelemre vitte a proletárdiktatúrát. Az egész nép életét alapjaiban megváltoztató forradalmi átalakulás politikai és gazdasági küzdelmeiből a nevelésügyre is nagy feladatok hárultak. Az analfabétizmust, a széttagolt — zömmel egyházi jellegű — közoktatás XIX. századi állapotát megszüntetni, és a magyar köznevelést a szocialista tudatformálás feladatainak teljesítésére alkalmassá tenni — ez az izgalmas és felelősségteljes munka adja az 1945 utáni neveléstörténet tényanyagát. A korszak dokumentumainak tanulmányozása közben feltárul előttünk ez — a ma már történelmi jelentőségű és forradalmi eredményeket felmutató — heroikus munka, amely a mindennapok apró feladatainak teljesítésekor nem volt ugyan hősies, csak egyszerűen nehéz és gyümölcseit lassan érlelő. Jelen tanulmányban ennek ,,az egész világot sarkaiból kiforgató" munkának a kibontakozását és negyedszázados főbb eredményeit tárom fel egy megye látóhatárára leszűkítve. Egy olyan megye felszabadulás utáni neveléstörténetét kutattam, amely kétszeresen is hátrányos történelmi és társadalmi terhekkel indult el 1944 őszén az új, a demokratikus fejlődés útján. Sajátossága egyfelől a Magyarországon sehol másutt nem létező nagyságú és kifejlettségű tanyavilágból, másfelől Bácska fejlődésének történetéből fakad. A kétszázezernyi tanyán élő ember és az ötvenezernyi német, délszláv és szlovák nemzetiségű lakos körében az új élet politikai, ideológiai és társadalmi célkitűzéseit megértetni, elfogadtatni és megvalósítani — sajátos és nem kis erőfeszítést jelentett minden illetékes szerv és személy számára. Bács-Kiskun megye 1950. január 1. óta létezik. A jelenlegi megye terüle-