Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

INTÉZETTÖRTÉNET - NAGY GYÖRGY A kecskeméti Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet története 1928—1951

2. Gondozóintézet szervezése Kecskeméten Kecskeméten a gondozóintézet kialakulása éppen olyan nehézkesen ment, mint ahogy az országos viszonylatban is történt. Pedig Kecskeméten ez a fogalom és gondolat már nem volt új. 1833-ban az Alpáron működő Schmidt János, Pest vármegye „második főorvosa" javaslatára egy ideig kötelező a házasság előtti orvosi vizsgálat.

18 Kecskemét város tanácsa 1853-ban megbízta Hajagos Illés polgármestert, hogy a „bujakóros nők" elhelyezéséről gondoskodjék.

19 Ki is jelöltek egy épületet öt helyiséggel. Dr. Csabai Géza egykori városi tiszti főorvos már a század elején tervezetet dolgozott ki az anya és csecsemőgondozói ill. védelmi szervezet ügyében, és ezzel országos viszonylatban is első volt. Dr. Szepes Jenő tüdőgyógyász szakorvos 1913-ban tüdőgondozó intézetet szervezett az Országos Munkásbiztosító Intézet keretében. Sőt dr. Ternovszky György szerint Kecskeméten már 1915-ben ugyancsak az Országos Munkásbiztosító Intézet keretében olyan szakrendelés működött, amely a nemi betegek nyilvántartásával és gondozásával is foglalkozott. Ujabb adat 1919-ből akadt. A Nemzeti Tanács Néptanácsa alakulása első ülésének jegyzőkönyve szerint Dr. Földes István kormánybiztos helyettes szóvá tette, hogy „Igen szomorú dolog, hogy Kecskeméten még nincsen veneriás beteg kórház, népkönyvtár és népfürdő".

20 Az első világháború után a 20-as évek elején kezdődött a közegészségügy újjászervezése természetesen Kecskeméten is. 1923-ig a város tiszti főorvosa és a városi kórház igazgatója egy személyben dr. Csabai Géza volt. Nyugalomba vonulásával a két állást külön szervezték meg, így tiszti főorvos dr. Tassy József lett, a kórház igazgatója pedig dr. Cserey-Pechány Albin, aki egyben a sebészeti osztály főorvosa is volt. A két állás különválasztása mindkét munkaterületre vonatkozóan igen hasznosnak bizonyult. A tiszti főorvosi teendők az egészségügyi igazgatásban, a kórházigazgatói teendők pedig a gyógyító munkában jelentettek sok feladatot, eleinte a szervezésben, később a fejlesztésben. Működésük legelején jelentkezett sok tennivaló a nemi betegekkel, különösen azokkal, akik nem voltak tagjai egy betegbiztosító intézetnek sem. Ezeket a betegeket mégis el kellett látni és gyógykezelésben kellett részesíteni.

21 A kis befogadóképességű kórház természetesen minden beteget nem tudott felvenni, így csak kis részüknek jutott hely — kizárólag nőknek — a belgyógyászati osztályon. Ebben a szűkös helyzetben 18 DADAY András: A nemibetegségek elleni küzdelem múltjából. Egészségvédelem, 1931. 10—11. 9. 19 Bács-Kiskun Megyei Levéltár. Tanácsülési jkv. 1853. 945. sz. 20 Bács-Kiskun Megyei Levéltár. Kecskeméti Nemzeti Tanács Népjóléti Bizottság iratai. 21 Dr. CSERE Y—PECHÁNY Albin levélbeli közlése 19G2-ben.