Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

1900-ban

11 1910-ben

12 1941-ben

13 1970-ben

14 9 291 fő 11 498 fő 13 345 fő 9 099 fő a község lakóinak száma. A községet II. József uralkodása idején németekkel telepítették be. Az első német telepesek 1786 májusától—októberig érkeztek a községbe.

15 A 800 telepes család közül 140 teljesen szegény volt, még a plébánosnak járó 30 krajcár járadékot sem tudták kifizetni.

16 1790. november 1-én újabb 112 német család érkezett a mai Nyugat-Németország területéről.

17 Egy 1793-as községi összeírás szerint 58 személy Orsova-Mehádia vidékéről idetelepült horvát nevűekkel is találkozunk.

18 A község 1803-ig a Királyi Kamara birtoka, később hét személy kapott adományt Almásra: az Antunovich, Koronay, Kovacsich, Németszeghy, Rudics, Siskovics és Vermes családok.

19 Az 1810-es években mezővárosi rangot kapott.

20 A község lakói: magyarok, németek és horvátok. Bácsalmás a XIX. század második felétől 1962 májusig járási székhely volt. Ebben az időben teremtődtek meg itt is a polgári fejlődés feltételei. Kereskedelmi-, közlekedési-, egészségügyi és kulturális központja a környék lakosságának. A századunk első harmadában új iskolák, népkörök, egyesületek jöttek létre. 1922-től Állami Polgári Fiúiskola, 1925-től Polgári Leányiskola, 1937-től Állami Mezőgazdasági Középiskola, 1940-től Német Polgári Iskola működött a községben az egyházi elemi iskolák mellett. Magyarországon az 1848—49-es szabadságharc leverése után az egészségügyi közigazgatás központi teendőit a kormányzat keretében működő egészségügyi osztály látta el. A század közepén az országban mintegy 90 kórháznak nevezett intézmény működött, ennek fele azonban csak néhány ággyal rendelkező szegónyotthon volt. A kórházak elválasztása a szegényházaktól 1856-ban történt meg.

21 A XIX. század végéig az egészségügy az elavult közigazgatási rendszer útvesztőjében tengődött. Önálló minisztériuma, szakemberek által irányított országos vezetőszerve nem volt. A minisztériumok egymástól függetlenül dolgoztak. Jellemző a századforduló Magyarországára az is, hogy az állat11 Népszámlálás. 1900. (1900.) 12 Uo. 1910. 13 Uo. 1941. 14 Uo. 1970. 15 Kam. Ca. Adm. 12—30. (1790.) 16—18 Uo. 1791. 19 BBVET. 1896. 260. p. 20 Uo. 21 HAHN 1960. 27. p.