Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig
tenyésztés, az állategészségügy sokkal korszerűbb volt, az állam erre többet áldozott, mert a külföldi kereskedők csak ilyen feltételekkel voltak hajlandók szerződést kötni a marhaszállításokra. A magyar uralkodó körök nem tekintették állami ügynek a dolgozók egészségének védelmét, mert csak adományokkal és jótékonykodással kívánták a kérdést megoldani. 22 Az 1863. évben országosan számvetést készítettek az orvos- és egészségügyi dolgozókról. Az összeírásból kitűnik, hogy 114 megyei és városi főorvos, 138 járási és kerületi alorvos, 222 járási sebész, 314 hatósági szülésznő működött. 23 Bácsalmáson is működött már kórház a XIX. század közepén, mert Iványi István szabadkai történész is említi könyvében 24 az 1837-ben alapított gyógyszertárral együtt. Magyarországon a közegészségügy rendezéséről 1876-ban jelent meg a XIV. számú törvény. 25 Ez a törvény meghatározza a községek feladatait. Az első része leszögezi, hogy a közegészségügy vezetése az állami igazgatás köréhez tartozik. A II. fejezet intézkedésekre kötelezi a hatóságokat a közegészségügy különböző területein, előírja a felügyeleti jogköröket és tennivalókat. A III. fejezet a gyermek- és iskolaegészségüggyel foglalkozik stb. Minden város és legalább 6000 lakosú község köteles orvost tartani. A legalább 1500 lelket számláló helységek szülésznőt alkalmazni. Kisebb helységek közösen tarthatnak szülésznőt. Ennek a rendeletnek a megvalósulása Bácsalmáson a századforduló táján észlelhető erőteljesebben. A XIX. század első felének közegészségügyéről adataink nincsenek. Az. 1831. évi nagy kolerajárványról fennmaradt írást kivonatosan közöljük. „Puskás őrségen a határban. Alig ütötte fel a fejét az országban a pusztító nyavalya, július hó elején egyre-másra intézi rendeleteit Almás mezővárosához Kovács József bajai főszolgabíró. Július 18-án kelt rendeletében a vármegyei, illetve a járás határán sűrűn felállított nádkunyhós őrségek ügyében írja, hogy a jelölt pontokon minden őrkunyhóhoz öt gyalog és egy lovas őr, egy Esküttnek felvigyázása és egy vizhordóval ellátott kocsival oly módon rendeltessen, hogy minden kunyhónál az Emberek egy víztartó Edénnyel és a menet és jöveten kívül három napi tartással (élelemmel), mindnyájan pedig Vasvillákkal ellátva legyenek, az őr Kunyhóhoz állandóul egy töltött puska az őr állásnak idejére adattasson, az őrök mindenkor Estve jöjjenek váltásra és elérkezések előtt senki a helyét elhagyni ne meré22 DÓSA 1959. 11. p. 23 HAHN 1900. 48. p. 24 IVÁNYI 1909. 2. köt. 15. p. 25 A törvényjavaslatot a Képviselőház 1870. febr. 25-i ülésén egyhangúlag elfogadta.
