Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

kat meg rácsapták a dögökre. Az emberek emésztették föl a laposokban gyéren mutatkozó zöldet, egyetlen dinnyéért egy lovat adtak a Nagykun­ságban. 81 A csapás nyomában szükségszerűen föllépett egy hiánybetegség, a süly, melyről hiteles szakértői följegyzés maradt ránk a községi orvos jóvoltából. A szakmai közlemény 82 írásakor 125 skorbutos beteg volt már az 5 640 lakos között. A megbetegedés oka Técsy szerint a táplálék hiánya volt mennyisé­gi, minőségi tekintetben egyaránt: szegény ember a múlt évi (1863) szűk termés miatt élelmét magának s kivált számos tagból álló családjának oly mennyiségben nem szerezhette meg, mint más években . . . nem termett . . . konyhavetemény . . . torma, retek, káposzta . . ." Különösen ez utóbbi hiányzott, hiszen alig volt szegény ember háza, ahol máskor ne raktak volna el hordóba taposva káposztát savanyítani. Rontotta lakosságunk egészségi állapotát a hideg, mivel föletették a fű­tenivalót. így aztán nem szellőztették a nyirkos lakásokat, nehogy még job­ban kihűljenek. Előfordult a betegség másfél évestől hetvenhét éves korig, kivált a szop­tató anyákon. Legjobban pusztított a napszámosok között, mivel ők élelem nélkül maradtak kereset híján. A község segíteni igyekezett saját mező­gazdasági proletárjain: naponta egyszer adatott nekik 1—1 icce levest (rántott, köles, árpakása levest), valamint 1 font kenyeret fejenként. (200 hatósági táplált közül mindössze 4 kapta meg a betegséget.) Az orvosi el­látás során teljes gyógyulást eredményezett minden esetben az étrendi vál­toztatás: a cibereleves. 83 Szórványos esetektől eltekintve viszonylag ritkán találkoztunk skorbutos elhalálozással (1835: 6, 1855: 3, 1864: 4), s a megjelölt időpontokat valóban ínséges évek előzték meg mifelénk. (A szabadságharcot megelőző szűk ter­mést bácskai búza fölvásárlásával ellensúlyozta tanácsunk, hála az akkor még tehetős redemptus gazdák jótállásának.) Elmebetegség Ma sem ismeretlen figura vidéken a falu bolondja, és — sajnos — mind­máig nem változott sokat a vele való bánásmód. A múlt század elején egy itteni legény elismeri a tanács előtt: „Angyal Ferentz Hátára a' Tehén 81 ÉRKÖVY Adolf: Az 1803. évi aszályosság a magyar Alföldön. Pest, 1803. 2—3.1. 82 TÉCSY: Süly (scorbut) . . . Gyógyászat. 1804. 511—6. 1. 83 1 icce tiszta búzakorpát le kell forrázni 3—4 icce vízzel, majd konyhasóval ízesítve mérsékelt melegen kell tartani 10—24 óráig, hogy elnyerje a kovásszal savanyított uborka kellemes savanyúságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom