Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században
hátulsó részét fel akasztotta, ... de azt csak tréfából mint Komájával történtnek lenni" állítja. (Hasonló otromba tréfálkozáshoz manapság sem annyira a kedv kevés, mint inkább a tehén.) Egyik nagyon tekintélyes redemptus, a Szentmiklósról már elköltözött Bolyó családban született a félkegyelmű István ugyancsak a múlt század elején. Kapható volt mindenre, s ezért az egyik lakodalomban a vendégek szeme láttára vizeitettek vele legényeink, máskor meg a kovács lekapatta tíz körméről, hogy farára süthesse a város 20-as számjegyet ábrázoló biliegét. Tanácsi ügy lett belőle, s bíróságunk ítélkezett 1837-ben: „nyavalyatörős, de e'mellett . . . bolond, élemedett annyát több ízbe fojtogatván meggyilkolni szándékozott. Hogy valami szerentsétlenség ... ne történjen, ... a' Város házánál szüntelen vasban tartasson, és jó felvigyázás alatt munkára alkalmaztasson." Ide kívánkozik a történet csattanója: ugyanebből a családból származott Bolyó Károly (1832—1906), az országosan ismert ideggyógyász, egyetemi magántanár, jeles szakmai munkák szerzője, a lipótmezei elmegyógyintézet igazgatója. Trachoma Volt már szó G. J. Beer szemészeti könyvének kiskunsági terjesztéséről, s a szemgyógyászat állandó időszerűségére hívja fel figyelmünket Palugyay laikus fogalmazása is : ,,A férfiak fején hordozott, felfele kanyarított keskeny karimájú kalapok nem óvják a szemeket sem a szürke fehér homok talajról visszavertt napsugarak izgató s vakító hatásától, sem a szelek porterhelte huzamától . . . Innét a gyakori hurutus és csúzos szemlobbok, mellyek olly makacsul lépnek fel a rónán, miszerint a szárú hártya elhomályosodását, fekélyeit, a szem kamráiba történő nyirkos kiizzadmányokat, továbbá a hályogot . . . igen sok esetben észlelhetni." 84 Mintegy száz esztendővel ezelőtt még veszedelmesebb nyavalya jelentkezett, az egyiptomi szembetegség (trachoma) a boszniai okkupációt követően. Hívták katonai szemgyulladásnak (Ophtalmia militaris) is. Rohamos terjedésre mutat az 1895-ben nyilvántartott 30 ezer beteg, s megfékezésére született meg az 1886: V. te, mely biztosította az ingyenes kezelést. Helyi sajtónkból, a Kiskunság 1887. ápr. 22-i számából értesülünk: több trachomas gyermeket talált iskoláinkban Técsy József és Feyer Adolf egyetemi magántanár; két esztendő múlva már 27 fertőzöttről írtak. Gim84 I. m. 85. 1.
