Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

Malária (posláz, váltóláz) Tanulságos Palugyay agro-meterológiai jelentése 1854-ből a Kunságról: ,,. . . a szeleknek jótékony hatását ... a váltó lázakban tagadni alig lehet; . . . midőn egy részről . . . aratás idején a . . . nyommasztó hőséget mérséklik, más részről a . . . méljen fekvő lapályokban létező tavak és mocsárok . . . miasmáit is ki irtják, ... a délkeleti szél, melly a Kunság mocsáros tájait érinti, . . . mocsár lázakat" terjeszt.

78 Van egy másik beszámolónk is a mocsárvilág veszedelmeiről 1730-ból: ,,A Nagykunságban a töméntelen szúnyogon kívül megfigyeltünk egy rovarfajt (ti. bögölyt) . . ., amely oly ártalmas, hogy szükséges volt, hogy . . . helybeli parasztok fuvaroslovaiknak szénát gyújtva . . . füstöt csináljanak."

79 Bél Mátyás megfigyelésének egészségügyi vonatkozásáról tudósít 1785-ben az itteni prédikátor, szőnyi Virágh Mihály, mikor eldicsekszik vasegészségével, de azért őt is lefektette a váltóláz néhányszor, (a paplak ui. a Baker partján volt). Ma már közismert, hogy a nőstény Anopheles szúnyog oltja be az emberbe a malária kórokozóját, a XVIII. század azonban nem tudhatta ezt. Mégis védekezett ösztönösen: egy levéltári iratunk huszárjaink kötelező viseleteként említette a „nyakravaló fátyol-"t a század derekán, s hasonlóan védekezett elöljáróságunk kétszáz esztendővel ezelőtt a tanácsházi „ablakra való szúnyog háló"val. Szűkszavúsága ellenére utal a malária pusztító hatására főorvosi jelentésünk a múlt század második felében: „A más években nagy mérvben uralkodni szokott váltólázak (febr. interm.) és félben hagyó lázak (m. rémittentes) alig néhány esetben mutatták magukat."

80 Ennek ellenére mindössze 13 malarias elhalálozást találtunk följegyezve 1846—98 között. Skorbut (süjj, scorbut) 1863-ban szinte példátlan aszály sújtotta az Alföldet. Idehaza a szűkölködők kimerítették a kórházi segélypénztárat. Jellemző adalékként iktatjuk ide a tényt, hogy megetették polgáraink háztetőiket a barmokkal, a disznó78 I. m. 48—9.1. 79 ILLYÉS—SZÖTS: i. m. 13.1. 80 Técsynek a 75. jegyzetben megadott dolgozata a helyi betegségek (morbi endemici) közé sorolja a maláriát; megállapítása szerint „könnyű a váltóláz fölismerése, ha az tisztán, minden álca nélkül lép fel.. .az álcás váltólázaknál (febris intermittens larvata)" azonban sokszor megakad a tapasztalt orvos tudománya.