Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

Pokolvar. 1791-ben Pokol vart el vinni az kepirul el vinni Jó orvosság. Karácsonyi mezét 3 Girizd fokhaimat puska port Kalanban ősse kői törni Az ruhát bele kői mártani azal kőröstől kői raita húzni háromszor körül kői kerekíteni de mindőnkor az ruhát bele kői mártani ha az Job kepin vagon az Mezitelen Testin az bal kezin hüvek uian bal lábon Nagy uian kői levinni ottan az földet mögg köllikastani (köl likasztani) az ki akalanban marad bele kői tömni az ruhát rakőll tőnni be kői temetni ez az orvossága De ug hogy ha mással men (nem) orvosollak hat Nap állat Vagy három Nap alat 7 miatyánkot köl el mondani az boldogságos Szűz tisztőletire egy hiszek egy istent, Másik orvosság Pokolvart el vesteni Jo orvosság Ha fér fiu van ökör vagy hin (hím) Marha ganet ra kötni Ha assonyon vagy lányon van Nyősten marha ganét kői ra kötni Jo orvosság

73 Szentelt víztől gyógyult meg egy jármosökör 1772 januárjában a város 10. tizedében. A tulajdonos neve és a betegség nincs megnevezve,

74 Mise beteg lóért. Silek nevű, Kecskemét melletti kerekegyházi lakos, bíró viselt gazdálkodó lova megbetegedett, és misét akart mondatni érte. A pap azt mondta neki: „Hogy gondolja azt Silek bácsi ? Lóért nem lehet misét mondani." ,,De igen — mondta Silek bácsi — Soroksáron mindig misét mondatnak, ha beteg a jószág."

75 Az eddig leírt gyógyszeres vagy babonás kezeléseken kívül hozzáértő emberek (pásztorok, kovácsok, borbélyok) művi beavatkozásáról is vannak adataink. Érvágás ,,a jószággyógyító eljárások között régóta szerepelt . . . Tanúbizonysága ennek a Bene község ásatása alkalmával talált marhaórvágó, amelyet vasból kovácsoltak és a hossza 16 cm volt."

76 írásos adatot legkorábban 1719-ből kapunk, amikor „Posta Lovak közül edgyet, hogy a Kovács meg vérzett 24 dénár" fizettségért.

77 Kovácsról már 3 évvel korábban (1716) is szó esik, amikor munkája végeztével 2 pint bort adnak neki a város pincéjéből. Az érvágást ezután a kovácsok rendszeresen végezték. 73 Gazdasági iratok. 1826—1827. (50. sz. 74 L. 35. sz. jegyzet. 75 Lázár János kecskeméti gyógyszerész közlése. 1978. Lázár Sándorné, szül. André Mária Kerekegyházán az 1800-as években megélt gyermekkori visszaemlékezése magnószalagról. 70 SZABÓ, 1938. 77 L. 27. sz. jegyzet.