Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

Szőmőrrül (sömörről) Az patikábul köl hozni Spiritus Pulburist vagy Szuburist ezzel köl kenni.

63 Sántaság az Santa Ság rul Sündis not elevenen az Kapuban avag lik ( ?) Szaiaban köl ásni az Santasagrul io orvosság. Holttetemrül az Tusket (tüskét) verjen alo rul el ves. Pókot Sebőt el húzni végy Gógitani Sekerkenyőt (Szekérkenyó't) fokhagymát sot amén nyit bevőhet ősse köl törni aval köl körül köl kenni vagy égessen a mere huzza astat ot kösse mögg ot marad. Suirül (Sülyrül) ha az belin van Södör (Szödör) indát főzőn mégg borban aztsiga (az csiga) ki tisztul belőle Nic №c (Nincs) Jób. Ha Süi az Saiaban (Szájában) vágy feiben ván kek küküvel bor eczetben dörgölle (dörgölje) astat az Saiaban vőge (vögye) öblögesse az saiabán vag az Saiat vele. Sürül en bört (Sülyrül embört) Gogitani Nagy orvosság ősi (őszi) küküricst Tüvestul ki köll ásni astat össe köl törni azál köl hinteni. Vert él vesieni az birkarul Vörös Seiőm postot az vaiuban kői tőnni arul kői itatni io orvosság. Ju Vagy birkán ha vér van El véstem Jo orvosság Cin Tanyer kői sőnni astat az vaiubán kői tönni arul kői itattni de mas Joszg (Jószág) akor ne igon belőle Gilisztarul. Az üveget Törie ősve es Szitallya mőgg az vaiuban hince (hintse) arrul itassa az Juhot. . . . uganarul ökör fark korónak az bugáit avag Verágiat mögg köl Szárítani ast mögg kői törni az Vaiuban kői hinteni arrul igék (igyék). Himlő. Vízi maion bam víz eresztőt kői el hozni ast el kői hasogatni az kapuban kői köröstül ásni az többitmögg köl égetni a harmadát az vaiuba kői tőni 63 Vaxga N. magán Számadáskönyve. 1758—1797. —1758.