Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - NOVÁK LÁSZLÓ Egy XVIII. század végi — XIX. század eleji orvosló könyv Kecskemétről és korának gyógyító gyakorlata

nem pedig a tudományos eredményeket.

4 Viszont ez utóbbiak is hatottak erőteljesen a gyógyításra, ugyanis a mezővárosokban működő patikák (pl. Kecskeméten és Nagykőrösön) az orvosilag engedélyezett drogokat és szereket tarthatták, amelyeket éppen az orvosok ajánlatára használták fel gyógyításra. Az egyes kísérletező patikák új termékeiket igyekeztek szélesebb körben propagálni, s e célból, hivatalos úton keresték meg a helységek elöljáróit. Ilyen tájékoztató ismeretes Nagykőrösről, ahol — a XIX. század legelején — a „Gutaütés ellen való Víznek ereje és haszna" felől világosították fel a magisztrátust, jelezve; „Találtatik ezen Vizecske Egerben -Sz-János Patikájában bé pecsételve. Sz: és szentséges Jésus nevében".

5 4 A szomszédságban levő Nagyrévről ismeretes, hogy ott a XIX. században „jártak még az ügynevezett patikáriusok is, a kik alkalmas ládákban hátukon hordták az orvosságokat". MAJOR, é. n. 70—71. pag. 5 „Mindennapi szemmellátott dolog bizonyítja hogy sokan kiket a Guta meg ütött, vagy hamar meg halnak vagy bizonyára nagy nyomorúságokkal egész életekben élni kenteiének. Azokk' azért kik már ezen nyavalyát meg kostolták, és kik szüntelen való félelemben és rettegésben vágynak félvén hogy ujjonnan reájok jön hirtelen; kiváltképpen ezen Vizecske commendaltatik. Ugy azonképpen azokk' is a kik mint egy természettel hajlandók azon nyavalyára; a minemüek a testes és kövér emberek Catharussal és huruttal tellyesek, hogy ezen vizecskét mindenkoron magoknál tartván vélle éljenek; az mellyel nemcsak magokat a Gutaütéstül meg óltatmazhattyák, de másokat is kik immár abban a nyavalyában estek azzal elébbeni egésségekre hozhattyák. Szükséges ezért vagy másk' adni, vagy magák' bé venni csak két nap éh gyomorral egy kalánnak negyed részibe tőlcsék azon vizecskébül, azután kút vizzel tele tőltgetni a kalánt 's ugy meg kell inni. Az mely haezen praeseriptio szerént bé vettetik az ártalmas Hurut h nedvességet el fordittya,és elűzi. Továbbá ezen bizonyos vizecske, csudálatosképpen a fő szédelgést; és egyéb fő fájdalmakat, és erőtlenségeket eltérít, erőtelen elmét erősít, és meg ujjit, belső, és külső gondolatokat erősít és alkalmatossá teszi minden jó dolgokk' végbe vitelére; szükség hogy ezen emberek kik még erősebbek, azonn Vizecskét reggel és estve igy vegyék be; negyed részét a Kalánnak elegyítések egy teli Kalán kut vizzel, és igyák meg. Elleniben pedig a kik erőtlenebbek, elég lészen csak egyszer napjában meg irt módón bé venni. .Tóllészen igyis hogy egy néhány cseppetskét nappal, az orrában-fel szijjon mint a tubákot, vak szemeit, és a főnek tetejét, nyakát mint minden száraz erekk' kút fejét, és gyükerét vélle kenni. Hasonmódon élhetnek vélle, hogy a gutaütéstül meg oltalmazzák magokat az emberek. Ha ugyan valóságosan valakit a Guta meg ütötte adjanak néki abbúl a vizecskébül egy teli Kalánnal, és mindjárt tiszta hideg vizet másikkal utánna, de úgy ha a beteg hamar magához nem térhetne, tehát minden órában tele Kalánnal adjanak neki mind addig, mig érzékenységet nem venne; azt pedig minden szerencsétlenségk' félelme nélkül: mert ebben a vizecskében nincs semmi rossz és ártalmas dolog elegyítve; mivel ez kiváltképpen leg jobb dolgokbúi, mellyek csont velőkk' erősítésére, szív és gyomor vidámítására készítve vagyon. Annakutánna ha a beteg magához térne elég lészen kétszer napjában reggel és estve fél kalánnak annak utánna csak egyszer napjában fél kalánnal adni bé néki, mind addig mig egészlen meg nem gyógyul. Ha valamiképen némely tagok a mint az gyakran meg esik erőtelenednék, kivált a Nyelvnek szóllása el veszne, végy ebbül a vizecskébül egy teli Kalánnal őgyelécsd négy Kilát seprő égett borral t-ölcs a beteg szájába had tárcsa mennél tovább a szájában az után nyellye el, azt pedig mindennap egynehányszor azt pedig mind addig mivellyék mig a nyelvnek szóllása viszsza nem tér, Más külső tagok ha öszve sugorodnak vagy meg erőtelenednék hasonlóképen kétszer napjában, oly égett borral kenettesse meg. És ha tellyességgel a testnek középső része meg erőtelenedne, tehát az egész hátgerinczet alá felé kell vélle kenni, mely történetbe ha jónak Ítélnék az emberek lehetne a paticusnak minden napon jó erősítő füvekből készíttetett meleg fürdőben vagy egész testét avagy csak elesett tagokat áztatni, fél vagy egész óráig mosogatni. — Es midőn osztán meg melegedk' a tagok meg türülvén ruhákkal kennyék nevezett égett borral, Segiti ismét ezen Vizecske sokat ha el ájulásban vagy pedig más erőtlenségekben a beteg lenne, azzal a vizecskével kenesse magát, a vagy csak az orrába szíjjá fel avagy kalánnak negyed részét tölcse belölle a többibe friss vizet töltvén igya meg a beteg, vagy ha maga nem töltheti mások tölcsék néki; És úgy bizonyára a szivet meg frissíti, úgy hogy semmi nincsen ő nállánál, a szived reszketésében hasznosabb és jobb. Melyk' ugyan oly ereje vagyon a szivk' erősítésére, hogy annál nagyobb semmi nem lehet, a gyomrot mindennemű fájdalmában erősíti az ételnek utállatosságát el űzi, és valamit belső részeiben nem jót talál azt a székk' lágyitása által ki haltya. Melyk' czéllyára ezen vizecskébül fél kalánnal ugy borban vagy friss vizben — minden