Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - NOVÁK LÁSZLÓ Egy XVIII. század végi — XIX. század eleji orvosló könyv Kecskemétről és korának gyógyító gyakorlata

2. A középkori orvostudományban „komplex" módon jártak el a gyógyítás terén. Képzettebb szakemberek királyi udvarban, főúri kastélyokban, valamint egyházi kolostorokban működtek.

6 A szélesebb tömegek számára azonban az „általános" gyógyászat volt biztosítva: azok a tapasztalatok, amelyeket a természet megismeréséből meríthettek az egyszerűbb falusi emberek, vagy a „szakképzettebb", specializáltabb tevékenységet űző egyének, az „orvosok". Az „orvos" megnevezés nem volt egyértelmű a népi szóhasználatban, vonatkoztatták azt az egyszerűbb javasemberre, s a képzettebb gyógyító emberre egyaránt.

7 A XVIII. században már körülhatároltabb az orvoslással foglalkozók megnevezése. Elsősorban is a nagyobb mezővárosokban, ahol — főleg a vármegyei hatóság szorgalmazására — megfelelő számú szakembert alkalmaztak. Viszont, mindemellett továbbra is folytatták tevékenységüket a tanulatlan, gyógyításhoz értő emberek is, akik hosszú idő alatt felhalmozódott ismereteik, tapasztalataik alapján végezték munkájukat. 2.a. A gyógyító személyek között az orvosok vagy phisycusok voltak a legképzettebbek, akik hazai és külföldi egyetemeken szereztek diplomát. Tudományos felkészültséggel, korszerű műszerekkel és gyógyszerekkel gyógyítottak. Ugyancsak képzett emberek voltak a seborvosok, chirurgusok. is, akik az érvágás, köpölyözés, foghúzás munkáját végezték. Tevékenységükhöz hasonló jellegű gyógyító munkát folytattak a borbély mesterek. A bábák is az alapvető orvosi segítségnyújtásban jeleskedtek. Az utóbbi két foglalkozásúak nem rendelkeztek magas orvosi képzésben, elláthatták munkájukat rátermettségükkel, gyakorlatban szerzett tapasztalataik alapján is. A nagyobb mezővárosokban, helységekben a chirurgusok voltak többnap kétszer igyék; szolgál és igen használ a tüdőnek hogy könnyebben lélegzetet vehet az ember, szolgál a lép vékony erecskékk' be dagadása ellen, orvosollya melaneholiát, minden rágást, és annak okait, mellyekbül a fekete nyavalya, és a sárgaság de kivált az a csúnya és utálatos melancholia származik, bizonyosan tövibül ki szagattya; öregeket a vizi betegségiül és vérfolyástul oltalmazza; Rendben — mind azokra a hasznokra nézve oly móddal az mellyel fellyebb emlékezet vagyon lehet ezen vizecskével élni. Vagyon ezen vizecskének igen nagy ereje, az Kólika fájdalminak meg enyhítésére, melybül egy kevés mandola vagy faolajba fél kalánnal kell bevenni, mit azért ezen vizecske közönséges orvosság igenis mert ő az ereket ki hajtya, a dögletet ezért oly meszire el üzi hogyha valaki ezen vizecskébül fél kalánnal meg ivand éh gyomorra, nem szükség néki félni a dögletes aertül; Azon kivül hasonlóképpen még használhatya fog fájás ellen, ha fél kalánnal egy teli kalán friss vizben a szájában bé veszi és mentül tovább a fájós részen tartya, azután ki pökje. És ujjonan vegye bé és tárcsa valameddig az keserves fájdalom meg nem szűnik; mely dologban a sem lesz hijjában ha egy ruhácska azon vizecskével meg öntetik, és kivül az fájdalmas részre tétetik. Utollyára ezen vizecskének oly ereje és tulajdonsága vágynak; Mivel ő a szivet vidámittya, erőtelen gyomrot erősíti, gyomrának emésztését segíti, bedugult velőkk' folyamattyát ki nyittya,melaneholiát távoztattya, és először, természetes dolgait meg újjittya, és azt mind azért, ha az ember órában fel szíjjá, vagy rendesen iszsza,' avagy már meg irt módon él vélle, cselekszi oly meszszire, hogy az mai született gyermekk' annál inkább szülésk levő Aszszonyokk' nem árt, sőt az gyerek ágyban levőkk' és akarkodokk' nagyon használ. Találtatik ezen Vizecske Egerben — Sz. János Patikájában bé pecsételve. Sz: és szentséges Jésus nevében." NAJMTDA 75. 13. 2. 6 Lásd BÉKEFI, 1912.; BENCZE, 1957. 212—217. pag.; stb. 7 BENCZE, 1957. 213. pag.