Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században
f) Az emberek lakásai a friss levegő általhatása végett minden nap kinyittassanak, kisepertessenek és leporoltassanak, a padló száraz idővel mosattasson fel hamu lúggal vagy Chlór mész olvadékkal a felette gyakori kimeszelés nem egészséges, szemét, ganéj minden házból szorgalmatossan elmellőztessenek, sok embernek egy szobában lakni nem jó, kettőnek vagy többnek egy ágyban aludni hasonlóképp ártalmas, a házi állatok a szobában egyátalyában meg ne szenvedtessenek. A szobák füstöltessenek gyalog fenyő ágakkal vagy annak bogyóival, meleg de sohasem tüzes tárgyakra öntött etzettel. g) Senki önkénye szerént választott, vagy a tapasztalástól éppen nem állapított mentőszereket (akárminémüek legyenek is) soha ne használjon orvosi tanáts kérés nélkül. Ugyan ezt kell tartani a maga fejéről intézett érvágásokról is, az igen gyakori meleg, vagy hideg fürdés, mód nélkül való dohányzás könnyen árthatnak, de mind a kettőnek mértékletes használása igen ajánlható. Ha valaki az egésségében akármi változást tapasztal, azonnal az orvos, vagy seborvos tanátsaival éljen. Mind azok akik a betegek jelenlététől undorodnak, azok látogatásától amennyire lehet tartózkodjanak, azok pedig kiknek kötelességekbe áll az Ispotályokat és betegeket látogatni — már többnyire ugy is többnyire kevésbé hajlandók a ragadó méreg felvételére — de ezek is gyakori mosdás, szellőztetés,füstölés, a Chlór mész, vagy Chlórszéksó szaglása és magával való hordozása által a nyavalya ellen magukat oltalmazhatja." 35 A kolera tüneteinek felismerésére, gyógyítására az ország különböző helyeiről érkeztek javaslatok, amelyek nemcsak ezekre a fontos „életrendszabások" betartására hívták fel a figyelmet, hanem a betegség tüneteinek leírásában is megegyeztek. Az első jelek a következők: szédülés, fejfájás, émelygés, növekvő gyengeség, hányás, hasmenés, hasfájás, szívfájdalom, levertség, kezeknek és lábaknak elhidegülése. Mikor ezek a jelek mutatkoznak a beteget azonnal meleg ágyba kell fektetni és testét a takaró alatt posztóval, vagy flanellal állandóan dörgölni kell, a lábához meleg téglát, vagy meleg homokot kell rakni "és közben italul székfüvirág, fodormenta, vagy citromfű egyenlő vegyületéből készült jó meleg thea adatik, amíg a beteg erős izzadásba jön. Egyszersmind a gyomrára forró homok, hamu, zab, vagy főtt kása borogatások rakatnak mindaddig, amíg a fájdalmak nem enyhülnek. Mustármaglisztből készült ecetes tészta, vagy reszelt torma is tétetik a szívgödrére, amíg azok csipős fájdalmat és verességet nem okoznak. Arra főképpen vigyázni kell, hogy a beteg a fent irt szerek bedörgölése után, testének semmi részét ki ne takarja, semmi hideg vizet ne igyon, 35 Halas, Tanácsgy. jkv. Dd Fasc. 183. № 1.
