Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

hanem italul főtt árpalevet, vagy fejérmálva theát melegen kapjon, mert az izzadás közben minden meghűlés halált okozhat. Az izzadásnak az a fő célja, hogy a vérforgás mely magát a betegség kezdetével a tagok felső részeiből a test belsejére vonya, helyre állíttasson."

36 Szabolcs megye főorvosa Józsa István pedig azt javasolta, hogy ,,a hideg végtagokat vagy forró borba, vagy ecetbe mártott posztóval dörzsöljék, vagy pedig nagy levelű csalánokkal addig csapkodják, míg a csalán csípések felpattognak és utána meleg boros takaróval takarják be a beteget. Italul pedig jó forró bort adjanak, akik a bortól undorodnak igyák hörpölve a fodor és borsmenta, méhfű vagy egyéb szagos füvek s virág főtt levét melegen. Az elaléltaknak, gyengülteknek, görtsösöknek, rángatódzóknak még ezen felül citromhaj, fahaj, bors, gyömbér főzettessen a borban, s melegen ugy adasson."

37 Részletesebben tárgyalja a kolera gyógyítását a következő javaslat, melyet nyomtatott formában küldtek szét a megyéknek. Hosszabb terjedelme miatt csak részleteket emelek ki, a többi nagj^jából megegyezik az előzőekben már leírtakkal. Ebben is a test dörgölését és a meleg teákat aljánják, és „Ha mind ezekre sem melegszik fel a test, és a bőr még mindig száraz : ekkor a beteget eggy átlyukasztott székre kell ültetni, s az egész széket és testet, fejét kivéve, lepedőkkel és ponyvákkal, vagy a pokroczokkal szorosan körül venni ; a mi meglévén, a szék alá meleg téglák vagy kövek rakatnak, s ezekre eczet öntetik, hogy ennek meleg gőze a beteg egész testét eljárja s izzadásba hozza. Ha pedig még ennek sem volna sikere ; akkor még hathatósabb szert kell elővenni, hogy a beteg akármi módon melegben és izzadásba jöjjön. Tudni illik ilyenkor őtet kádba, vagy valami nagy dézsába kell leültetni, s lába közé eggy csupor vagy csésze meg gyújtott borszeszt, vagy erősebb égettbort (spiritus vini) helyeztetvén, az egész testet, fejét kivéve, kádastól befedni, úgy hogy a gőz magát sehol által ne üthesse. Ez által a beteg hamar izzadásba fog jönni, s ebben őtet mind addig meg is kell tartani, míg csak a bennülést kiállhattya; a midőn azután vigyázva, hogy valamiképpen valamely része meg ne hüttessék, ágyába, mellyet előre megmelegítettek, újra lefektetik. Jöhet azonban olly eset is elő, hogy a testet ez a mód sem hozhattya melegbe és izzadságba. Ekkor még erősebb, s ha lehet, kámforos égettbort (spiritus vini) kell venni, és azt, minekutána jól megmelegítetett, ollyan boreczettel vegyíteni, mellyben elébb fokhagyma, bors, vagy paprika főzetett, s ezen vegyülettel a takarók alatt a testet erősen és folyvást, eggy vagy 36 Halas, Dd. Fasc. 183. № 1. 37 Halas, Dd. Fasc. 183. № 1. 29 Bács-Kiskun megye múltjából IV. 449