Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

szerint a Jászkun kerület jogi népessége 94 152, a Kiskunságé pedig 30 503 fő volt,

1 tehát ennyi ember jutott egy orvosra. Szakorvosok hiányában a sebészi teendőket falusi borbélyok látták el, akik egy 1786-os rendelkezés szerint csak kisebb operációkat végezhettek el, a belső bajok gyógyításától pedig eltiltották őket.

2 A 18. századi Magyarországon nem volt olyan egyetem, ahol orvosokat képeztek volna. Erre figyelt fel 1751-ben egy Perliczi János Dániel nevű Nógrád megyei tiszti orvos, aki kérelemmel fordult Mária Teréziához, hogy engedélyezzen egy hazai orvosi főiskola létesítését. Mária Terézia csak 1769ben járult hozzá és az oktatás 1770-ben indult meg a nagyszombati egyetemen.

3 Ugyanebben az évben adták ki az első magyar általános egészségügyi jogszabályt is. Ez az egészségügyi közszolgálat működésére és a járvány elleni védekezés megszervezésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazta. Az 1770. évi rendelet, az 1773-ban és 1787-ben kibocsátott pótrendelet volt az első országos érvényű közegészségügyi jogszabály, amely egészen 1848-ig érvényben volt.

4 Ugyancsak Mária Terézia uralkodása idején kezdtek el foglalkozni a temetők egészségügyével. A Királyi Helytartó Tanács két évi előmunkálat után 1777. szeptember 2-án adta ki a rendeletet. Ebben többek között elrendelték a temetők kivitelét a város szélére, megtiltották a templomba, vagy aköré történő temetkezést. A temetőket sövénnyel vagy deszkával kellett elkeríteni, nehogy a kóborgó állatok feltúrják azt. A holttesteket 48 óra előtt nem lehetett eltemetni és fedetlenül hagyni, hanem koporsóba kellett lezárni.

5 Ezeket az intézkedéseket újra és újra meg kellett ismételni, különösen a nagyobb járványok idején, amikor fokozottabban ügyeltek a holttestek elszállítására és eltemetésére. A templom köré történő temetkezéssel csak a 19. század második felében hagytak fel véglegesen. A 18. század elején már kezdtek foglalkozni a szegények ingyenes orvosi ellátásával is. Az orvosok külön tiszteletdíjat kaptak a nincstelenek gyógyításáért. 1752-ben királyi rendelet mondta ki a szegények ingyenes gyógyítását. 1782-ben pedig II. József szorgalmazta, hogy a megyei főorvosok szolgálati szabályzatot készítsenek, amelyben többek között hangsúlyozottan szerepelt a szegények ingyenes ellátása. A megyei physicusoknak évenként jelentést kellett készíteni arról, hogy az adott időszakban hány szegényt 1 DANYI, DÁVID, 1960. 64. 1. 2 Prot. Curr. Tom. 13. p. 383. 1786. 3 FRIEDRICH, Orvostörténeti Közlemények 1977. 63, 69.1. továbbiakban lsd. O. K. 1977. 4 GORTVAY, 1953. 4., 110.1. 5 If j. KODO LÁNYI, 1959. 244. 1.