Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

INTÉZETTÖRTÉNET - NAGY GYÖRGY A kecskeméti Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet története 1928—1951

egy huszáralosztály állomásozott!) az eredmény mégis meglepő volt. Összesen 647 volt a félév alatt jelentkezett új betegek száma. Összehasonlításképpen említhető, hogy Kecskemét területéről a tuberculosis kivételével kötelező bejelentés hatálya alá számítható más fertőző megbetegedések száma csupán 540 volt! De a nemibeteg-gondozó intézet megindult munkájának volt más haszna is, mint csupán a gyógyítás. Lassanként átment a köztudatba a nemi betegségek elleni küzdelem hasznossága, hatásossága is. Sőt kialakulóban volt a később fertőzési forráskutatásnak nevezett munka fogalma is. Bár halványan, de feltűnt a gondozás fogalma is. Előírás volt ugyanis a katonaságnál a fertőző személyek felkutatása s a felvett jegyzőkönyvek alapján a városi egészségügyi hatóság az ügyet a rendőrség segítségével kivizsgáltatta. A fertőzőeknek talált nők ennek alapján azonnal kórházba kerültek. A kórházi elhelyezésnek voltak persze nehézségei, mert érvényben volt ugyan az 1898. évi 133 000 BM. rendelet 5. §-nak 2. pontja, amely szerint minden közkórházi jellegű kórházban ún. bujakóros osztály állítandó fel, de ez az akkori időkben csak írott malaszt volt. Eleinte csak 8 ágy állt rendelkezésre. Később azonban — nem utolsósorban Dr. Czirjók László rendőrfőtanácsos, a kapitányság vezetőjének segítségével — 20 ágy volt biztosítható a kényszerbeutaltak részére. Járványtani szempontból is nagy jelentősége volt ennek a fejlesztésnek, hiszen a 20 beteg, a leginkább fertőző nemi beteg volt így kivonható a betegség terjesztéséből. A férfi gonorrhoea szövődményes eseteit a sebészeti, a női gonorrhoeas szövődményeseket az újonnan, Dr. Matolcsy Károly főorvos által vezetett szülészet—nőgyógyászati osztály vette fel. Az elég gyakori gummas betegek a sebészeti osztályon nyertek elhelyezést, legalábbis a gummáik behámosodásáig. Ebben az időben a városi kórház is fejlődésnek indult, újjászervezése következtében. Bőr-, nemibeteg osztály felállításáról ugyan szó sem volt, sőt még arról sem, hogy a városi tiszti főorvosi hivatalban szorongva dolgozó nemibeteg-gondozó intézetet új és megfelelőbb helyre telepítsék. A szakterületenkénti fejlődós megoldása az időközben a városban letelepedett szakorvosok révén volt lehetséges úgy, hogy közülük egyeseket a kórházi tiszteletbeli főorvosi címmel konziliariusi minőségben alkalmaztak. így kaptak tb. körkórházi főorvosi címet az akkori törvényes lehetőségeknek megfelelően: Dr. Ábrahám András szemész szakorvos, Dr. Miron Zoltán urológus szakorvos, Dr. Turi József fül-, orr-, gégeszakorvos és Dr. Nagy György nemibeteg-és bőrgyógyász szakorvos, aki az ún. „puella osztály" orvosi teendőit látta el.