Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PINTÉR ILONA Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának fejlődése 1950—1970

vezetője megállapította, hogy csökkent a szociális otthonok zsúfoltsága. Az illetékes tanácsok jobban megvizsgálták a kérelmezők életkörülményeit, mint korábban, és megszűntek a soron kívüli beutalások is. A helykijelölési jogot gyakorolván anyagi áldozatokra is inkább voltak hajlandók az otthonok érdekében. Addig ugyanis a fejlesztési, karbantartási és korszerűsítési gondokat és költségeket a megyei tanácsra igyekeztek hárítani.

64 1963 után is a megyei egészségügyi osztály gyakorolta a helykijelölés jogát az elmebeteg és a tbc-s betegotthoni férőhelyek fölött. Ezt azok kis száma — 1965-ben 210 elmebeteg-otthoni és 25 tbc-s ágy volt a megyében — és egy-egy otthonba való összevontsága indokolta.

65 A mezőgazdaság szocialista átszervezése a szociális gondozás területén is nagy változásokat hozott. A felvételi kérelmek száma megnövekedett arra hivatkozva, hogy nincs aki az öregekre és a betegekre felügyeljen, mindenkinek a tsz-ben kell dolgoznia. A kérelmek megszaporodásának másik oka az volt, hogy a szövetkezetek létrejöttével alapjukat vesztették a korábban mezőgazdasági ingatlanokért kötött eltartási szerződések. A korábbi eltartók nem gondoskodtak tovább a földjük nélkül maradt öregekről, ez a feladat az államra hárult.

66 Mindennek döntő szerepe volt abban, hogy a megyei tanács 1961-ben napirendre tűzte az egyedülálló öregek helyzetének vizsgálatát. A tanácsülésen kialakult vélemény szerint társadalmi összefogás ós állami közbenjárás egyaránt szükséges a megoldáshoz. Azoknak, akiknek vannak eltartásra köteles hozzátartozóik, de nem tesznek eleget a kötelezettségüknek, társadalmi segítséget kell nyújtani. Állami segítséget azoknak kell adni, akik eltartási szerződést kötöttek, és eltartóik nem gondoskodnak róluk, valamint azoknak, akiknek a bíróság szülőtartást ítélt meg a gyermekeikkel szemben.

67 Ebben az időszakban hívták életre a megyében az öregek napközi otthonait. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1960 novemberében hozott határozatot arról, hogy azokban a községekben, ahol több egyedülálló munkaképtelen, de nem fekvőbeteg idős ember él, a kultúrotthonban biztosítani kell legalább egy helyiséget a számukra.

68 A rendelkezés eredményeként 1970-ben 23 öregek napközi otthona működött a megyében, de ez is csak kb. 600 idős ember nappali tartózkodását és élelmezését biztosította. Emellett meglehetősen egyenetlen volt az otthonok területi megoszlása. A 23 otthon közül 12 a bajai járásban működött.

69 04 Uo. 65 Vaskó T.: i. m. 308. p. 66 Eü. o. 58 669/1961. 67 Ua. 30 504/1960. 68 Uo.