Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A közegészség- és járványügy helyzete Kiskunfélegyházán a két világháború között
Kellő számú szülésznő alkalmazása is a város kötelessége lett volna. 1929-ben azonban még csak egy állandó tanyai bába működött és 4 városi. Molnár Gyuláné, aki magának lakást biztosított, a galambosi szőlőkbe kapott kinevezést. A városi tisztiorvos javasolta, hogy a külterületen az orvosoknak és a bábáknak biztosítsanak lakást, mert kijárással az egészségügyi feladatokat megoldani nem lehet. A tanács elfogadta a javaslatot, de mert anyagi helyzete nem engedte meg az építkezést, továbbra is kötelezte a két városi orvost a kéthetenkénti kijárásra. 16 A tisztiorvos nem nyugodhatott bele a megoldást semmiképpen sem jelentő határozatba, ezért, az 1929. június 28-án tartott rendkívüli közgyűléshez ismételten előterjesztéssel fordult. Előadta, hogy ,,. . . a múlt évi közegészségügyi felülvizsgálatra kiküldött közegészségügyi felügyelő, a külterületi tanyai egészségügyi szolgálatot tarthatatlannak tartotta, mivel a külterületen az egészségügyi szolgálat nincs szervezve ... az ott lakók a nagy távolság folytán jóformán semminemű orvosi ellátásban, szülésznői segítésben nem részesülnek. 17 Adatai szerint, melyet a közgyűlés elé tárt, 3 év alatt a tanyai szülések száma 2073 volt, ezek közül 324 esetben volt jelen szülésznő, 1748 esetben pedig nem. A közegészségügyi vizsgálat hatására a népjóléti- és munkaügyi miniszter 36295/1/1929. számú rendeletével 4 tanyai bábaállás szervezését írta elő: Szentkúton, az alsógalambosi iskolánál, Fülöp Jakabon és a körösi úti iskolánál. Ugyanekkor elrendelte két tanyai orvosi állás megszervezését is. A meglévő tisztiorvosok kéthetenkénti kijárását, csak az új állások megszervezéséig, ideiglenesen tartotta elfogadhatónak. Az előterjesztés megvitatása után a közgyűlés 3 külterületi szülésznői állás szervezésére megbízást adott a tanácsnak, az állandó tanyai orvosi állások megszervezését elvetették. 18 Az állások létesítését sürgőssé tette a magas csecsemőhalandósági arány is, melyet nem egyszer a nagyfokú tudatlanság okozott. A népjóléti miniszter 1930. március 22-én országos tanyai egészségügyi értekezletet rendezett, mely előtt a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara a tanyákra kiterjedő egészségügyi felmérést végzett. A kamara igazgatója Gesztelyi Nagy László írta: „A tanyai közegészségügy fejlődésének sok minden állja útját. Ezek közül nem utolsó helyen még ma is a babona és a kuruzslás. [. . .] A szülésznők hiánya okozza azt, hogy sok helyen kuruzsló asszonyok végzik a szülésznő szerepét is. Kiskunfélegyháza tanyavilágában ezek a kuruzslók igen elszaporodtak. [. . .] Ez az oka annak, hogy Kiskunfélegyházán aránytala16 BKmL—Kkfh. To. levelezőkönyv 1929. június 24. 17 BKmL—Kkfh. To. levelezőkönyv 1929. június 28. 18 Uo. 14 Bács-Kiskun megye múltjából iV. 209