Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A közegészség- és járványügy helyzete Kiskunfélegyházán a két világháború között
nul nagy a halvaszülöttek száma." 19 Megállapításait a városi tisztiorvos levelezőkönyve napról-napra igazolja. 1930 augusztusában egy éves közgyűlési vita után, Szentkút, Páka, Fülöpjakab kapott szülésznőt, így már négy tanyai bába segíthette az anyákat. A bábák száma később tovább szaporodott. 1930-ban megelégedetten írta Dr. Táby József, hogy a városban 10 bába van és ebből 5 külterületen működik. Az egészségügy tárgyi, intézményi feltételeinek megteremtése a két világháború közötti időszakban, szintén kevés eredményességet mutatott. A fejlettebb országokban, ahol a lakosság egészségesebb volt, 1944-ben 100 000 lakosra 1000 ágy jutott, Magyarországon még 500 ágy sem. Különösen rossz volt a vidék kórházi ellátottsága, sem a kórházi, sem az állami szakorvosi hálózat fejlesztésére nem jutott elég anyagi fedezet. Kiskunfélegyházán közkórház nem volt. 1926-ban nyílt meg Dr. Tomasovszky Lajos vezetésével az első 30 ágyas magánkórház, majd 1936-ban Dr. Missura Jenő sebész-fogorvos vezetésével nyílt újabb magánkórház. 20 A magánkórházak áraik, és felszereltségük miatt is, a lakosságnak csak egy szűk rétegét tudták ellátni. A legelesettebbeket a szegényápoló intézet vette gondozás alá. 21 Létezett még a múlt század vége óta egy úgynevezett járványkórház, mely a temető területén volt elhelyezve, s ezért a betegek nem nagy bizalommal voltak iránta. A lakosság egészségügyi ellátását állami feladatként nem tudták megoldani, a város anyagi lehetőségei szintén kevésnek bizonyultak az objektív és szubjektív feltételek kielégítő megteremtésére. Ilyen körülmények között csupán a legsúlyosabb gondokon lehetett enyhíteni. Ezek közé tartoztak a járványügyi feladatok, az anya- és csecsemő védelem, a tuberkulózis elleni küzdelemmel kapcsolatos preventív védekezés. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt az Országos Közegészségügyi Intézetnek, amely az irányítást végezte. Preventív egészségvédelem és eredményei Haladó orvosok rávilágítottak arra, hogy ,,a beteg ember nem csak patalógiai, hanem szociális probléma is, az egészségügyi segítség nem választható el a szociális segítségtől és a komoly egészségvédelem a szociálpolitikától." 22 19 GESZTELYI NAGY László: Magyar tanya. Kalocsa, 1928. — 167. p. 20 Dr. Tomasovszky kórházában: közös termek, külön szobák, külön férfi és női osztály voltak. Műtéteket végeztek, röntgen laboratóriuma volt. A közös kórteremben az ápolási díj napi 8 pengő volt. 21 Az intézetet 1830-ban építette a város, befogadóképessége 40 fő volt. 22 BEZERÉDYNÉ DR. HERTELENDY Magdolna— DR. HENZ Aurél—DR. ZALÁNYI Sámuel: Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért. Közg. és Jogi K. Bp. 1907.