Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

ügyi felügyelőt a vérhas, bélhurut és vörheny járvány ügyében tett intézkedések felülvizsgálatára. A kiküldött egyébként megfelelőnek ítélte az ügyek elintézését.

130 A vérhas mellett számos, tán még több, áldozatot szedett ugyanakkor a bélhurut is, ennek következtében augusztusban 39-en, szeptemberben 42-en haltak meg.

131 Roncsoló toroklob (diftéria) (26. sz. táblázat). Vizsgált korszakunk második felében, 1928-tól nőtt meg a diftériás betegek száma. Míg 1920—1927 között, 8 év alatt a tisztifőorvos 361 esetet jelentett 39 halálozással (halálozási arány: 10,8%), addig 1928—1931 között, 4 év alatt 602 esetet jelentettek 78 halálozással (halálozási arány: 12,95%), tehát a diftéria ez időszakban nemcsak számszerűleg, de áldozatait tekintve is súlyosbodott. 1932 és 1935 között, az újabb négy év alatt viszont, bár továbbra is elég sok eset fordult elő, a halálozási arány tekintetében a helyzet lényegesen javult (741 eset, 54 halálozás, 7,29%). Ennek okát a diftériaoltás elterjedésében kereshetjük. 1933-ban közölte az újság, hogy ingyenes oltóanyagot kapott a város a védekezés kiszélesítéséhez. A körrendelet 3-szori védőoltást írt elő' és a gyermekeket koruk szerint 3 csoportban oltották, külön a 2 éveseket, a 3—6 éveseket és a 6 év felettieket.

132 A tisztifőorvosi jelentések szerint 1933-ban 3657 (3-szor 2540-et, 2-szer 717-et, 1-szer 400-at), 1934-ben pedig 10888 gyermeket oltottak be (3-szor 7868-at, 2-szer 2176-ot, 1-szer 844-et). Vörheny (27. sz. táblázat). A tárgyalt időszakban szinte mindvégig előfordult, alig akadt egy-egy hónap, amikor vörheny esetet nem jelentettek. Egyébként az országos közegészségügyi értekezlet is ugyanazt állapította meg. Járványszerűen 1921. augusztusától 1922. novemberéig jelentkezett. Ezen időszak alatt 487 esetet jelentettek 102 halálozással (országos adatok szerint 119 halálozást okozott). Halálozási aránya a járvány időszakában 22,6%, a 10 év átlagában 16,46%, tehát nagyon magas volt. 1922-ben a főorvos jelentette, hogy enyhült a járvány, mely hosszú évek óta nem volt ilyen veszedelmes és a felnőttek közül is sok áldozatot szedett. Terjedésének egyik oka az volt — véleménye szerint —, hogy sok esetet eltitkoltak a járványkórháztól való félelemből.

133 Jelentős eredményeket lehetett elérni az amerikai Dick-féle hajlamfelderítő eljárással, melyet 1925-ben Kecskeméten is alkalmaztak, bár, mint Heim Pál megállapította, még kísérleti stádiumban volt és eredményei nem voltak egyértelműek.

134 Az 1936. évi ISO Közgyűlési jkv. 1935. december 21. és szeptember 27-i közegészségügyi jelentés. 131 Kecskemét és Vidéke. 1935. szeptember 30. 4.1. 132 Kecskeméti Közlöny. 15. évf. 1933. 10. sz. január 18. 5.1. 133 Kecskeméti Közlöny. 2. évf. 24. sz. 1920. január 30. 134 Közegészségügyi feladataink i. m. 102—164.1. Dr. Bókay János előadása. — Közgyűlési jkv. 1926. január 28. Tisztifőorvosi jelentés.