Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

súlyos járványok között (vérhas, bélhurut) a vörheny is nehezítette a helyzetet. Országos adatok szerint 1935-ben 237, 1936-ban 152 eset fordult elő. 1935. szeptemberében a vérhas csökkenésével párhuzamosan terjedt el erősebben, október 30-án az újság szerint 43 vörhenybeteg volt az iskolákban és a polgári iskola egy osztályát be is kellett zárni.

135 November elején ugrásszerűen nőtt a betegek száma, Lakiteleken voltak a legtöbben (kb. 60) ós 16-ig összesen közel 200 volt a számuk.

136 1936. elején ismét fellángolt a járvány, a polgári leányiskolát teljesen be kellett zárni, és az egész iskolát fertőtleníteni kellett.

137 Kanyaró (28. sz. táblázat). Többször is járványszerűen jelentkezett pl. 1920. szeptemberétől 1921. áprilisáig. Ezen időszak alatt a helyi adatok szerint 35, az országos adatok szerint 43 halálozást okozott. 1925. januártól júliusig ismét fellángolt, ekkor 743 esetet jelentettek 8 ( + 1 decemberben) halálozással, országos adatok szerint 17-el. 1929—1930-ban kisebb, 1934— 1935-ben ismét nagyobb kanyarójárvány lépett fel. A tisztifőorvos 1934. decemberében 68, 1935. januártól júniusig 505 megbetegedést jelentett, 20 halálozással, vagyis a halálozási arány 3,49 % volt, ami az 1935. évi országos 0,82%-hoz képest nagyon magas. A jelentés szerint az óvodák és elemi iskolák növendékei 3/4 részben hiányoztak, februárban a tisztifőorvos 10 napra bezáratta a járvány miatt az iskolákat.

138 Bárányhimlő (29. sz. táblázat). Kisebb jelentőségű volt, mind a betegek számát, mind súlyosságát tekintve. A jelentések szerint az egész időszakban egyetlen halálesetet okozott 1927-ben, amikor kisebb járványként lépett fel. Szamárhurut (30. sz. táblázat). Elég gyakran fordult elő, nagyobb számú megbetegedést 1921-ben és 1923-ban jelentettek. Vizsgált korszakunk első 12 éve alatt 875 esetet közöltek 71 halálozással, halálozási aránya 8,11% volt. 1931 és 1936 között, az 1932. év kivételével számát tekintve csökkent, 1932-ben kisebb járvány formájában jelentkezett. Ezen 6 év alatt, országos adatokkal kiegészítve 112 megbetegedést jelentettek, 13 halálozással (11,6%). A közegészségügyi értekezleten dr. Heim Pál foglalkozott a betegséggel. Megállapításai szerint bár moralitása nem magas, de késői következményei és más betegségekre hajlamosító hatása miatt a veszélyes betegségek közé sorolható.

139 135 Kecskeméti Közlöny. 17. évf. 1935. október 30. 136 Kecskeméti Közlöny. 17. évf. 1935. november 8. és 16. 137 Kecskeméti Közlöny. 18. évf. 1936. február 28. A cikk szerint februárban 18 vörhenyeset fordult elő, közülük 9 a polgári leányiskolában. A tisztifőorvosi jelentések 1936.január-március között nem közlik a járványos megbetegedések adatait. Az országos adatokkal összevetve az első negyedévben 75 vörheny eset fordult elő a város területén. Tehát 1935. októberétől 1936. márciusáig lehetett kb. 200 a betegek száma. 138 Közgyűlési jkv. 1935. április 27-i jelentés. 139 Közegészségügyi feladataink, i. m. 168—169.1. 11* 163