Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

az építkezési szabályrendeletek előírásai óvták a városok levegőjét. A zajártalom elleni védekezés céljából korlátozták a gépjárművek hangjelzéseit és zajos üzemek, berendezések felállítását.

5 A lakásépítésnél is figyelembe vették a közegészségügyi követelményeket, új helyiségekre csak egészségrendőri szemle után adtak ki lakhatási engedélyt. Ezek az ügyek azonban elsősorban az építésügyi hatóságok ügykörébe tartoztak. Külön hatóság foglalkozott az állategészségügyi kérdésekkel, ezen belül a fogyasztásra kerülő hús egészségügyi ellenőrzésével is.

6 A város egészségrendőri feladata volt az élelmiszerek vizsgálata s e célból speciális vegyészeti, élelmiszervizsgáló intézeteket állítottak fel.

7 Városi feladatkör volt a fertőző betegségek elleni védekezés, (a pestis és kolera kivételével) ; a betegek kórházba szállítási, fertőtlenítési, elkülönítési stb. költségeit is beleértve.

8 1928-ban Egészségvédő Intézetek létesítésére hívták fel a törvényhatóságokat, ezeknek a nemi betegségek elleni küzdelem volt a feladata és 1934. végéig 11 alakult az országban. A városok lényegében a megelőzéssel kapcsolatos feladatokat látták el, a gyógyítás álta ában nem volt önkormányzati feladat, azonban sok város tartott fenn közkórházat, de fenntartásukhoz az állam — betegápolási és gyermekgondozási jövedelméből — hozzájárult. A közkórházi jellegű intézetek ügyét 1932-ben szabályozta a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium.

10 Törvényhatósági közkórházak működtek többek között Baján és Kecskeméten is.

11 Állami intézmények voltak a gyermekmenhelyek. Az első világháború után 8, majd 1928-tól 9 működött az országban. A kecskemétit 1903-ban alapították, majd 1924-ben kibővítették. 1937-ben 29 telepe volt.

12 Az anyák és csecsemők védelmére, 1916-ban társadalmi szervként alakult az Országos Stefánia Szövetség, mely később hivatalos jelleget kapott. Területi hálózatához tartoztak az Anya- és Csecsemő védő Intézetek és tejkonyhák. Tevékenységének legnagyobb része a védőintézetekben folyt, 5 A 179 100,179 800 és 180 600/1935. B. M. sz. rendeletek és az 1937. évi 6. t. c. 21. §-a. 6 Az 1928. évi 19. t. c. rendelkezései. 7 A Magyar statisztikai évkönyv. 27—30. köt. 67.1. szerint 1922-ben ilyen állomás működött: Budapesten 2, Debrecenben, Győrben, Kalocsán, Kecskeméten, Magyaróvárott, Miskolcon, Sopronban, Szegeden, Székesfehérvárott és Újpesten 1—1. 8 6000/1931. B. M. sz. rendelet. 9 MEZNERICS Iván—TOBDAY Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867—1937. Bp. 1937. 82.1. 10 1300/1932. NMM. sz. rendelet. 11 A budapestiek kivételével 30 törvényhatósági közkórház volt. Baja város közkórházát 1903-ban alapították. Ágyszáma 1937-ben 479 volt. Kecskemét th. jogú város közkórházát 1853-ban alapították. Agyszáma 1937-ben 287 volt. MEZNERICS—TORDAY i. m. 90—911. 12 A gyermekmenhelyek a Belügyminisztérium, majd 1919-től a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartoztak. Felállításukat az 1900. évi 8. és 21. t.c. szabályozta. A telepeket sehol sem sorolják fel, csak számukat említik.