Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936
kiterjedt a terhes anyák, csecsemők, kisdedek védelmére és a propaganda munkára. 13 A városok feladata volt, saját területükön a szegény betegek ellátása, állami hozzájárulás felhasználásával. 14 A törvényhatósági jogú és a megyei városokban a szakszerűséget a tiszti főorvosok és a tiszti orvosok képviselték, működésüket az 1908. évi 38. t.c. szabályozta, mely elrendelte a hatósági bábák alkalmazását is. Az 1925. évi 31. t.c. az Országos Közegészségügyi Intézet felállításával segítette a fertőző betegségek elleni védekezést, a hatósági egészségügyi személyzet képzését és továbbképzését. Az intézményt a „RockefellerAlap" anyagi támogatásával hozták létre. 15 1928-ban indította meg a korábbi 3 hónapos helyett 9 hónapos tiszti orvosi tanfolyamait és gondoskodott a tisztiorvosok rendszeres továbbképzéséről is. 16 Az 1936. évi 9. t.c. államosította a hatósági orvosi szolgálatot és ezzel megszüntette a városi önkormányzatok ilyen jellegű hatáskörét. A törvényhatósági jogú városok nagyon különböző mértékben teljesítették egészségügyi kötelezettségeiket, átlagban költségvetésük 3,1%-át fordították közegészségügyi kiadásokra, ebből egy lakosra mintegy 2 Pengő 20 fillér jutott. 17 A statisztikai évkönyvek 1929 és 1938 között közlik a városi költségvetések megoszlását. Ebből kiszámítva kiderül, hogy Kecskemét a 10 év alatt átlagban összköltségvetésének 3,22%-át, míg Baja 5,81%-át fordította közegészségügyi célokra, ami azt jelenti, hogy 1—1 lakosra átlagban Kecskeméten 2 P. 25 fül., Baján 5 P. 52 fill, közegészségügyi költség jutott. 18 * * * 13 Az Országos Stefánia Szövetség működését rendeletekkel szabályozták (39 088/1917. БМ. sz.; 137 681/1923. BM. sz. 151 317/1924. NMM. sz.) A védőintézetek várószobát, védőnői irodát, orvosi rendelőt és raktárt foglaltak magukba, személyzetük gyermek- és szülészorvosból, egy vezető és megfelelő számú körzeti védőnőből állt. 14 6000/1931. M. E. sz. rendelet. 15 1925. évi törvénycikkek. Magyar törvénytár — Corpus Juris Hungarici. Millenniumi emlékkiadás. Bp. 1926. 263.1. az 1. sz. jegyzetben idézett miniszteri indoklás szerint a Rockefeller-Alap 1924-ben 245 000 dollárt szavazott meg a Budapesten létesítendő intézet céljaira. 16 MEZNERICS—TORDAY i. m. 79—80.1. 17 GYÁRFÁS Bálint i. m. 168.1. Más adat szerint 1938-ban a thj. városokban, Budapest leszámításával, 1 lakosra 2 Pengő 99 fillér közegészségügyi költség jutott. (MELLY i. m. 245.1.) 18 Magyar statisztikai évkönyv. 1929—1938. évi köteteinek alapján. Pl. 1929. évben a városok költségvetési előirányzatai 1000 Pengőben Mindösszesen: Ebből közegészségügy Szükséglet az alapok költségvetésével együtt összeg % 1 lakosra Kecskemét 7104 264 3,7 3,29 P Baja 9 676 1061 11,0 37,98 P Thj. városok együtt 298 784 20 928 7,0 1930. évben Kecskemét 7 381 241 3,3 3,03 P Baja 3310 66 2,0 2,36 P Thj. városok együtt 276 752 19 197 6,9 A thj. városok között Budapest adatai is szerepelnek. 1929-ben a magyar statisztikai évkönyvek év végi számított népességéhez, 1930-ban a népszámlálási adatokhoz viszonyítottunk.
