Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről és szervezetéről. 1919__1936 BÁLINT BÉLÁNÉ A magyar közegészségügy alaptörvénye az 1876. évi 14. törvénycikk megállapította, hogy az egészségügy vezetése állami feladat, de csak a központi irányítást adta állami szervek hatáskörébe, a területi szervek a helyi hatóságok kezében maradtak. Az alaptörvényt többször módosították és kiegészítették, de a szervezetre vonatkozó rendelkezéseket lényegében nem változtatták meg, csak részlegesen centralizáltak, nem a közegészségügyet, hanem a szakszolgálat funkcionáriusait államosították.

1 A közegészségügyi hatóságok feladata kétirányú volt, egyrészt a betegség megelőzése, másrészt a betegség gyógyításának elősegítése. A törvényhatósági jogú városokban I. fokon egy, a polgármester által megbízott tisztviselő, II. fokon a polgármester volt az ügydöntő hatóság.

2 Az elsőfokú hatóság tennivalója a közegészség helyzetét befolyásoló tényezőkre terjedt ki. A város legfontosabb feladata volt e téren a lakosság egészséges életviszonyainak a megteremtése, elsősorban a víz, a talaj és a levegő ártalmatlanságáról kellett gondoskodnia. Meg kellett oldani a vízellátást és a szennyvizek levezetését. Ezt már az 1876-os, majd az 1908-as törvények is a városok kötelességévé tették.

3 A vízvezetékek és a csatornarendszer kiépítése a városok feladata volt, bár az állam is támogatta, elsősorban hosszúlejáratú kölcsönök lehetővé tétele útján.

4 Az ivóvíz előteremtése mellett a levegő tisztaságának a megóvása is a közegészségügyi feladatok közé tartozott. Elsősorban a porképződés elleni küzdelmet tekintették fontosnak s e célból gondoskodtak — a lehetőségeknek megfelelően — az utak burkolásáról. Az égési termékektől és a füsttől 1 1880:5. t. c; 1887:12. t. c; 1908: 38. t.c; 1925: 31. t. c. ; 1929: 16. t. c. MELLY József: A városi hatóságok közegészségügyi hatásköre. A mai magyar egészségügyi közszolgálat. Bp. 1942. 225—-227.1. 2 MELLY József i. m. 228—229. 1. 3 GYÁRFÁS Bálint: Egészségügyi kérdések a városok igazgatásában. A mai magyar egészségügyi közszolgálat. Bp. 1942.161.1. A fentieken kívül az 1913. évi 18. t. c. foglalkozott a vizek védelmével. 4 A 6500/1935. M.E. sz. rendelet 58. §-a alapján az OTI és a MABI adhat e célokra kölcsönöket. U. o. 162. L