Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

Néhány kiemelkedő előadásról is meg kell emlékeznünk. Dobó Sándor színtársulata mutatta be először Félegyházán az Ember tragédiáját, majd a helyi származású, később nemzeti színházi tag Molnár László főszereplésével a Bánk bánt. Többször és nagy sikerrel vendégszerepelt Jászai Mari és Blaha Lujza. A néhány sikeres előadás azonban nem változtatta meg az általános képet. A helyi közélet irányítói többször is megpróbáltak változtatni az érdektelenségen. Molnár László, Holló Lajos újságcikkekben követelték színügyi bizottság felállítását. Kecskeméten már 1879-ben létrejött a bizottság, melynek vezetője Katona Zsigmond gyógyszerész Félegyházára is küldött egy felhívást hasonló Színügyi Bizottság megalakítására. A közgyűlés a felhívást elutasította. Második felhívásuk egybeesett Molnár László fellépésével (1886), aki a megoldást színi kerületek megalakításában látta.

120 A kecskemétiek Félegyháza, Cegléd, Nagy-Kőrös, Szolnok és Halas városok, valamint Kecskemét összefogásával szerettek volna egy „Alföldi Magyar Színtársulatot" létrehozni, s ehhez kapcsolódva minden városban színpártoló egyletet alakítani, a színészeknek bizonyos összegű állandó támogatást biztosítani. Javaslatuk szerint a társulat Félegyházán május közepétől június közepéig szerepelt volna. Bizonyára ez, a mezőgazdasági jellegű város számára kedvezőtlen időpont is hozzájárult az elutasításhoz. A Félegyházi Hírlap 1892-ben vezércikkben sürgette a színügyi bizottság felállítását, de a közömbösséget csak 1898-ra sikerült megtörni, amikor létrejött a kecskeméti színikerület, Kecskemét, Nagykőrös, Félegyháza, Cegléd és Szolnok városok részvételével. A kerülettel egyidőben megalakultak a színügyi bizottságok is. A megállapodás szerint a közösen szerződtetett társulat másfél hónapig játszott városunkban. A rövid idejű fénykor után felbomlott a társulás majd 1904ben ismét megalakult Alföldi Színikerület néven. Félegyházán kívül tagja volt Békéscsaba, Makó, Szentes, Kalocsa, Kiskunhalas és Csongrád. A kerület élén Lukács Gyula békési főispán állt. A szerződtetett színészek nemcsak a városoktól, hanem az államtól is kaptak anyagi támogatást. A megállapodás szerint városunkban 5 hétig december 21-től január 31-ig tartott volna a színházi idény. A három évre alakult kerület Palotai Antal társulatával kötött szerződést. A félegyházi első próbaszereplésről azonban erkölcsi sikerrel, de üres zsebbel távoztak Csongrádra. Palotaival 1 év után felbontották a szerződést, helyette Szalkay Lajos nagyszombati igazgató társulatát alkalmazták. Félegyházának ekkor már olyan rossz híre volt, hogy Festetich Andor 120 A színikerttletbe tartozó városok közösen tartottak fenn egy színtársulatot, amely a városok közötti megállapodás szerint, egy-egy városban előre meghatározott időszakban tartotta előadásait. 15* 227