Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BEZDÁN SÁNDOR Kecskemét társadalmi egyesületei a kiegyezés után (1867—1878)

Az egyesületi könyvtárakról már rendszerint az alapszabály is rendelkezett, azonban ritkán gyűlt össze számottevő állomány. A Casinonak és az Iparegyletnek volt ezernél több könyve. A Népkör 1875-ig mindössze 188 kötettel rendelkezett.

70 Mivel a Városi Könyvtár csak a század végén alakult, addig a kis és zárt egyesületi könyvtárak igen fontosak voltak az olvasási kultúra kialakításában. A hírlapok, művelődési-, tájékoztató- és szervezőfunkciót is betöltöttek. A Népkörbe közel 300 példányban járt a Nép Zászlója című lap 1868-ban. Emellett a Magyar Űjság tájékoztatta olvasóit a szélsőbal párt elképzeléseiről és akcióiról. Hét év alatt 900,— Et-ot költött hírlapokra.

71 A helyi lapok is pártorgánumoknak tekinthetők. A Kecskeméti Lapok (1868-tól) Deákpárti, míg az 1873-ban indult Kecskemét „baloldali szabadelvű", az utóbbit több népkörvezető szerkesztette.

72 A szegénység és műveletlenség összefüggését — bár néha fordított okkal — felismerték a népkörök és olvasókörök vezetői, szervezői. Nem öncélúan törekedtek tehát a művelődési lehetőségek biztosítására. Asztalos János programrészlete e téren is testamentummá válhatott a helyi és vidéki népkörök számára: ,,a nép olvasson, olvasva okuljon, s ezáltal öntudatos honpolgárrá váljék. . ,"

73 A kecskeméti Demokrata-kör mint az 1867/68-as alföldi parasztmozgalom helyi központja példaszerű szervezettségével és intenzív tevékenységével emelkedik ki a korabeli egyesületek sorából. A vezetője nevével fémjelzett Asztalos-féle parasztmozgalom 1867/68-ban, a polgári forradalom lezárása után, csak fellángolás volt és lehetett. A város társadalomszerkezetének, ezen belül a mezőgazdasági népesség megoszlásának ismeretében (a szegényparaszti és napszámos réteg túlsúlya miatt) érthető, hogy az alföldi parasztmozgalom programját adó Asztalos-proklamációkban túlsúlyban voltak a társadalmi követelések. Ezek lehetővé tették a nép mozgalom felfutását, amit a szélsőbal felhasznált a paralamenti küzdelmekben. Ugyanakkor ezek a népi követelések és a vidéki demokrat a-körök tevékenysége „elidegenítették" a pártot a parasztmozgalomtól. 70 K. 1875. mijus 2. 2. p. 71 K. 1875. május 2. 2. p. 72 Az ellenzéki és kormányhfi lapok egyidejű megjelenése és „elvi küzdelme" a többi mezővárost is jellemezte. Előfordult, hogy a körből kitiltották az ellenpárt lapját.A demokrata-kör későbbi vezetői pl. 18G7.nyarán visszautasították a Horváth Döme képviselő által küldött „Képbarátot". (M. TJ. 1867. augusztus 4. 445.) 1809-ben a Kecskeméti Lapok sérelmezte, hogy a Népkör tizedbeli olvasókörei nem járatják. Ezzel szemben a jobboldali Olvasókör a Kecskemét c. lapot tiltotta ki. (BKmL Olvasókör ír. 1871—1888.) 73 BKmL Kecskeméti közig. ír. 10.983—1885.