Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BEZDÁN SÁNDOR Kecskemét társadalmi egyesületei a kiegyezés után (1867—1878)

A Népkör több mint ezer fős tagsága döntően gazdálkodó birtokosokból és iparosokból állt. Jellemző a népi értelmiség vezető szerepe. Ez lényeges eltérést mutat egyrészt a pesti demokrata-köröktől, amely főleg a honoratiorokra épített, másrészt a jobboldal vádjától, mely szerint az intelligencia szembefordult a népi követelésekkel. A hatvanas évek végén kibontakozó intenzív egyesületiköri élet a vizsgált évtizedben jelentősen visszaesett. A különböző egyesületi mutatók mind helyileg, mind a mezővárosok viszonylatában igazolják ezt. Az évtized tartalmának tehát egyesület-történetileg a haladó helyi hagyomány alapján időnként megélékülő politikai tevékenységet, illetve művelődési törekvéseket kell tekintenünk. A paraszti szervezkedésnek és művelődésnek ez a folyamata elvezetett a századvégi alföldi agrárszocializmushoz.