Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom
szállási felkelők" ezért a város ellenforradalmi rétegeinek támogatása nélkül szorították a különítményeseket a temetőtől a mezőgazdasági gépgyár és a vasútállomás épületei felé. A fehérek egy része a városháza felé nyomult, nagyobb részük pedig a hátráló vörösőröket vette üldözőbe. A vasútállomásnál ismét heves kézitusa bontakozott ki, amely a többszörös túlerőben lévő ellenforradalmárok győzelmével végződött. 194 A dunántúli felkelők hasonló körülmények között induló Szekszárd elleni támadása a két város, s mindenekelőtt a két város munkásságának politikai állásfoglalásából adódó különbségek miatt más eredménnyel zárult. A június 23-i szekszárdi hangulat hasonlatos volt a június 20-i kalocsaihoz. Az ellenséges nyilatkozatok szájról-szájra jártak, a rémhírterjesztők élén voltak a katonatisztek, a régi közigazgatás vezetői, a földbirtokosok és a gazdagparasztok. A Tolna, Mözs irányából támadó Fadd és Bogyiszló környéki felkelők közeledésének hírére kezdték bevonni a vörös zászlókat, a tisztviselők szabotálták a munkát, a munkásotthon előtt egy kaszával fölfegyverkezett földműves a királyt éltette. 195 Az ellenforradalmi hangulat ellenére a vörösőrök és ifjúmunkások maroknyi osztaga és a támadó fehérek közötti ütközet lezajlott anélkül, hogy bárki is megkísérelte volna a Cséby József vezetésével győzedelmeskedő kommunisták két tűz közé szorítását. 196 Az ellenforradalmároknak tehát nem sikerült elfoglalni Szekszárdot. A megyei és városi direktórium hatalma azonban időlegesen mégis megszűnt, mert a válságos helyzetben a városi és megyei szervek prominens vezetői elmenekültek. 197 2 3-án éjszaka Szekszárdon egyetlen politikai csoport sem gyakorolta a hatalmat. Egyelőre nem lehetett tudni, hogy a megüresedett vezetői pozíciókat az akcióba nem kezdő, de továbbra is készenlétben álló ellenforradalmár rétegek, a szervezett munkásság többségére támaszkodó szociáldemokrata vezetők, esetleg a visszatérő kommunisták foglalják el. Nem tekinthető véletlennek, hogy a város ellenforradalmár rétegei 24-én sem mertek akcióba kezdeni, hogy a kommunisták másnap sem tértek vissza, ill. a városban maradt részük (Cséby és csoportja) továbbra is háttérben maradt, valamint az sem, hogy az aspiráns csoportok közül a hatalom gyakorlásáról május végén lemondott szociáldemokrata vezetők vették át a város irányítását 198 A június 23-i és 24-i szekszárdi események a város tényleges erőviszonyait dokumentálták. A komolyabb tömegbázis nélküli kommunisták elmeneküléséig objektíve a szociáldemokraták szö194 KN. 1919. okt. 12. 43. évf. 48. sz. 2. old. és 1919. okt. 16. 50. sz. 2. old. 195 Igazság, 1919. júl. 11.1. évf. 24. sz. 3. old., PmL. PPSKk Vm. Dir. eln. ir. 579. old.; részletezik: L. NAGY 1961.162—163. old. és K. BALOGH, 1969. 282. old. 196 VENDEL, 264—265. old. és K. BALOGH, 1964. 189—91. old. 197 SZABÓ, 201. old. 198 K. BALOGH, 1969. 282. old.
