Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

vetségesei voltak a város ellenforradalmár csoportjainak annyiban, a menynyiben megtagadták a proletárhatalom megmentését célzó kommunista vezetők munkásgárda felállítására vonatkozó kérését.

199 A kommunisták elmenekülése és háttérbe húzódása után az események elméletileg háromféle irányban haladhattak. Az eddigiek ismeretében nem kétséges, hogy ha a Szekszárdot támadó felkelőknek sikerült volna a városba bevonulni, a vezetés itt is az ellenforradalmár polgári és kispolgári csoportok kezébe ment volna át, s a szociáldemokraták nem vagy csak igen kis mértékben részesedhettek volna a hatalomból. A véletlen (a támadók a heves és többirányú puskatűzből arra következtettek, hogy túlerővel állnak szemben)

200 azonban úgy hozta, hogy a város belső erőviszonyai dönthettek el az új hatalom jellegét. 24-én reggel Forster volt alispán és más ,,megyei urak" is készültek a megüresedett pozíciók elfoglalására,

201 a szociáldemokraták határozott fellépése láttán azonban meg kellett elégedniük az új direktórium támogatásával.

202 Az események ilyen alakulása miatt Szekszárd különleges helyet foglal el a Duna melléki ellenforradalom történetében. A szociáldemokrata munkásság és vezetőik — kihasználva a kialakult helyzetet — előbb a kommunista összetételű és szellemű tanácsszerveket buktatták meg, majd megakadályozták az ellenforradalom hatalomrakerülését, s végül maguk vették át a város irányítását. A június 24-től 30-ig funkcionáló

203 szociáldemokrata Direktórium politikájának sarkpontjai (kommunistaellenesség, ill. tolerancia és szövetség a polgársággal)

204 emlékeztetnek a március 21. előtti állapotokra, s a Peidl-éra alatti időszakra is. Utóbbitól az különbözteti meg, hogy ez a júniusi szociáldemokrata Direktórium az országos események alakító hatása nélkül és a fegyveres beavatkozás elkerülésével — úgy tűnik — stabilizálni tudta volna a hatalmát Szekszárdon.

205 Feltételezésünk szerint — minden alapunk megvan erre, hiszen a június eleji szekszárdi erőviszonyok megegyeztek a Duna—Tisza közi városokéval — ha Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye keleti és déli részein nem állomásozik katonaság, többé-kevésbé hasonlóképpen alakultak volna az események Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kecskeméten, Nagykőrösön és Cegléden is. 199 Uo. és uő. 1904. 198. old., valamint L. NAGY, 1901. 163. old. 200 VENDEL, 264—205. old. és K. BALOGH, 1904. 190—191. old. 201 Uo. 202 L. NAGY, 1901. 104. old. 203 Uo. 204 Uo. és K. BALOGH, 1909. 280—282. old. 205 A szociáldemokrata direktórium június 30-án mondott le, miután az elmenekült kommunista vezetők a budapesti karhatalommal megérkeztek. (K. BALOGH, 1909. 280—282. old.) 19* 291