Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt KIRÁLY LÁSZLÓ A magyar mezőgazdaság felszabadulás előtti fejlődését országosan számos kutató feldolgozta. Meghatározták irányát és illeszkedését az összeurópai agrárfejlődéshez. Regionális és helytörténeti vonatkozásban azonban még ma is meglehetősen sok a fehér folt", pedig az ország egyes körzetei olyan jelentős eltéréseket, sajátosságokat mutatnak, amelyek feldolgozása ha nem is változtatja meg a fejlődés összképét, de alátámaszthatja, gazdagíthatja, árnyaltabbá teheti az egyes jelenségek megítélését. Szűkebb kutatási területünkön az ország gazdasági életében ma is sajátos helyet elfoglaló BácsKiskun megyében szerzett tapasztalataink is egyértelműen azt igazolják.

1 A szakirodalom — mint ismeretes —• Magyarország tőkéskori agrárfejlődését „porosz utasként" tartja számon, hozzátéve, hogy az ország egyes területein „szigetként" előfordultak az „amerikai utas" fejlődés jegyeit mutató körzetek is. A jelen tanulmányban összegezett kutatásokra alapozva megfogalmazhatjuk, hogy a Duna—Tisza közén, közelebbről Bács-Kiskun megye területén végbement döntően „amerikai utas", vagy méginkább paraszti-polgári agrárfejlődés hatása lényegesen nagyobb, mint amit eddig tulajdonítottak neki. A felszabaduláskor ez a struktúra számottevő hatást gyakorolt a népi demokratikus agrárátalakulás menetére is. Jelen tanulmányunkban azonban ennek csak „előtörténeti" vonásait vázoljuk. Munkánkban az adatszerűségek pontos feltárására és összegezésére még akkor is nagyobb gondot kell fordítanunk, ha az esetenként terheli a szöveg folyamatosságát. Ugyanis a jelenlegi Bács-Kiskun megye 1950-ben alakult Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye déli és Bács—Bodrog vármegye északi 1 Gazdaságára ma is többszektorúság a jellemző. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellett közel 140 000 ha területen mezőgazdasági szakszövetkezetek gazdálkodnak. Itt található az ország szőlőterületének 27,2%-a, gyümölcsterületének 11 %-a. A 100 ha mezőgazdasági területre vetített zöldségértékesítés másfélszerese az országos átlagnak. A népsűrűségi mutatók szerint — 68,5 fő/km

2 —Somogy megye után a legritkábban lakott területe az országnak. Az összlakosságból külterületen és tanyán élők aránya itt a legmagasabb, 28,7%. Az aktív keresőkből a mezőgazdaságban dolgozók aránya — 43,3% — kétszerese az országos arányszámnak és itt a legmagasabb ma is. A mezőgazdaságban előállított termelési érték 40%-át ma is a háztáji és kisüzemi gazdaságok produkálják.