Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

területeiből. Bács-Bodrog vármegye székhelye 1920-ig Zombor, majd északi része 1920 és 1940 között Baja székhellyel működött. 1941 és 1944 között újra Zombor, majd a felszabadulás után ismét Baja volt a megye székhelye. Tehát az agrárfejlődés bemutatása érdekében tulajdonképpen „meg kellett teremtenünk" a jelenlegi Bács-megye korabeli képét adatszerűen is. 1. A polgári agrárfejlődés társadalmi alapjai és térhódítása a Duna—Tisza közén 1918—1919 előtt Elöljáróban jelezzük, hogy a témakör vizsgálatának kiindulási alapját Leninnek a polgári agrárfejlődés lehetséges útjaira vonatkozó megfogalmazásai képezik.

2 A széles körben ismert lenini téziseknél nem kívánunk hosszasan időzni, minthogy azok magyarországi viszonyokra való érvényesítését neves kutatók rendre elvégezték.

3 Felmerül azonban az a probléma, hogy ezek a megállapítások — szükségképp — legelőbb az országos fejlődés főbb irányaira vetettek fényt. Ebből következően az egyes tájak tőkés agrárfejlődésének jellemzői leginkább csak annak példájaként érvényesültek. Egy adott konkrét terület vizsgálatánál — így esetünkben is — viszont ezzel nem elégedhetünk meg. Azt az alapvető megállapítást, hogy Magyarországon — a lenini terminológia szerint — „porosz utas" volt a polgári agrárfejlődés fő iránya, nem lehet vitatni. Az „amerikai utas" agrárfejlődéssel kapcsolatos fejtegetések azonban — elsősorban a vizsgált területre vonatkoztatva — bizonyos hiányérzetet keltenek. Ennek, vagy törvényszerű megfelelőjének jelentősége —- úgy tetszik — lényegesen nagyobb és tartósabb volt, mint amit neki tulajdonítottak. Igaz, hogy a tőkés mezőgazdaság kialakulása a Duna—Tisza közén sem „tiszta" terméket produkált, hiszen a feudális birtokokat itt sem zúzta maradéktalanul szét a polgári forradalom, de a más vidékektől eltérő történelmi előzmények sajátos helyzetet alakítottak ki. így köztudott, hogy a Duna—Tisza közén már a 150 éves török uralom alatt megszakadt a nyugati mintájú feudális gazdasági rend fejlődése, a középkori faluszerkezet — néhány kisebb zárt körzet kivételével — felszámolódott, a területek elnéptelenedtek. 2 Lenin : Az agrárkérdésről I. kötet 459. o. (Bp. 1950. Szikra.) 3 Hivatkozhatunk itt először Pach Zsigmond Pál : A magyarországi és az oroszországi porosz utas agrárfejlődés egyező és eltérő vonásairól a XIX. század második felében. (Közgazdasági Szemle V. évf. 1958.1. szám. 50—78.) c. tanulmányára, majd Berend T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. (1973. Kossuth — Közgazdasági és Jogi Kiadó) c. összefoglaló munkájára, amelyben a szerzők a témára vonatkozó korább'' megállapításokat szintetizálva, újabb kutatásokkal kiegészítve dolgozzák fel.