Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

lakosok közül ekkora telket szerzett 43 lakos, fél házhelye volt 60, negyedházhelye 77 gazdának.

1 Mindazokat, akik a megváltáshoz szükséges anyagiakat nem tudták előteremteni, az irredemtusok közé sorolták. Az irredemptusok rétege magában foglalta azokat is, akik ugyan a megváltás előkészítésekor maguknak földet elő jegyeztettek, az 1000 lovas kiállításának költségviselésére, a nádori fizetés javítására és egyéb áldozatok vállalására magukat kötelezték, de többszöri fizetési haladék után sem tudták a redempció összegét megfizetni. Ezek a földnélküliek voltak a valódi irredemptusok. Közülük többen redempcionális földeket béreltek. E bérletek révén más irredemptusokkal szemben — a redemptusokhoz hasonlóan — föld elővételi joggal rendelkeztek. Ilyen úton nagyon kevesen bejutottak a birtokosok osztályába. Az irredemptusok közé sorolták a zselléreket is, akik mint birtoktalanok jöttek a közösségbe. Az irredemptusok osztályhelyzetét Félegyháza első monográfiájának írója így jellemzi: ,,az irredemptusok és zsellérek pedig majdnem mint jobbágyok csak a szükséges munkás kezet adták."

2 A ,,

privilégiait" Félegyháza viszonylagos szabadsága nagy vonzóerőt gyakorolt a szomszédos vármegyék lakosaira. A kötöttségtől szabadulni akaró jobbágyok, a ridegek, a betyárok évről évre növelték a szegényparasztok számát, noha ezek befogadását kun hatósági rendeletek tiltották. Az 1745. évi összeírás még csak 27 zsellért mutatott ki, de 1746-ban már 146 ilyen családot írtak össze és ezek száma hamarosan meghaladta a birtokosok számát.

3 A kevés számú nemesség a redemptusok közé tartozott, nemesi jogok gyakorlása nélkül. A XVIII. század végén és a XIX. század elején tapasztalható részükről az a törekvés, hogy nemesi kiváltságaikat a redemptusok rovására érvényesítsék. A redemptusok ezt természetesen nem engedik meg. 1804. december 8-án a kerületi kapitány elé behívott nemesek előtt ismertették a nádor által is jóváhagyott, ,,nemesi szabadságban helyheztetésük módjáról készült kerületi operátumot." A tanácsi jegyzőkönyv az eredményt így rögzíti: „A quartély adás forspontozás és katona tartásért füzettni meg határozott Summa eránt semmi kérdés nem lévén, aszt a Nemesség fizettni magát ajánlotta . . ."

4 December 12-én a tanács a nemesi kötelezettségeket jegyzőkönyvileg is rögzíti: ,,az ollyatén nemes, akinek vonó marhája vagy Lova nintsen, a Város Kaszáitatásáért, Gyűjtéséért, nádvágásért és egyéb efféle majorkodás béli kézi munkáért 1 MEZŐSI: Az algimnázium 29. oldalon. 2 SZERELEMHEGYI: 235. oldalon. 3 MEZŐSI : Az algimnázium 29. oldalon. 4BKML—Kf Prothocol. Polit. 10.1801—1811.178. számú határozat.