Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom FEKETE JÁNOS Marxista történetírásunk a kiskunfélegyházi pusztakeresők mozgalmát a XIX. századi alföldi parasztmozgalom szerves részeként tárgyalja. Vörös Antal (Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszabában 1849—1867 Bp. 1951. S. Sándor Pál szerk. kötetben). Figyelmét nem kerüli el a félegy­házi agrármozgalom fejlődési körülményeinek vizsgálata. Pölöskei Ferenc, Az 1868-as alföldi parasztmozgalom c. alapos tanulmányában (SZÁZADOK 1956. 4—6. 617—656. old.) a jászkunsági földbirtokpolitikai összefüggések keretében részletesen elemzi a félegyházi agrármozgalmat. Évekkel később nagyobb összefüggésekbe ágyazva a témára még visszatér. (Pölöskei— Szakács szerk., Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848—1948. I. kötet 2. fejezet 35—106. old.) Űj összefüggések alapos fel­tárásával, a jászkunsági parasztság kiegyezés utáni mozgalmának elemzé­sével gazdagítja a témával kapcsolatos ismereteket Kiss József, Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a millenniumig 1867—1895 című kitűnő munkája, amelyben gondos elmélyültséggel tanulmányozza a félegyházi parasztmozgaiom fejlődését is. Két összefoglaló jellegű történeti munka is (Molnár—Pamlényi—Székely-szerk. : Magyarország története II. 63—81. old. és Hanák Péter szerk.: Magyarország története 1849—1918. IV. 148—155. old.) a történeti korszak feldolgozásában kellő figyelmet fordít a parasztmozgalom félegyházi eseményeire. Helytörténeti vonatkozások­ban is jó adalékot kapunk az alföldi agrármozgalmak történetének vizsgá­latához. Krajnyák Nándor, Az 1868. évi alföldi parasztmozgalom Kecske­méten (KECSKEMÉT Tanulmányok a város múltjáról, jelenéről. 123— 143. old.) című tanulmányából az alföldi parasztmozgalom fejlődésére, különösen Kecskemét és Kiskunfélegyháza XIX. századi forradalmi kap­csolataira vonatkozóan kapunk értékes anyagot. Figyelemre méltó rész­letességgel és pontossággal ír Asztalos János személyéről, szerepéről és az 1868. évi fél egyházi forradalmi eseményekről. Témánk szorosabban vett helytörténeti összefüggéseinek megismeréséhez a félegyházi helyi ki­adványok is jól hasznosíthatók. Szerelemhegyi Tivadar, Kis- Kun- Félegy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom