Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom
A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom FEKETE JÁNOS Marxista történetírásunk a kiskunfélegyházi pusztakeresők mozgalmát a XIX. századi alföldi parasztmozgalom szerves részeként tárgyalja. Vörös Antal (Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszabában 1849—1867 Bp. 1951. S. Sándor Pál szerk. kötetben). Figyelmét nem kerüli el a félegyházi agrármozgalom fejlődési körülményeinek vizsgálata. Pölöskei Ferenc, Az 1868-as alföldi parasztmozgalom c. alapos tanulmányában (SZÁZADOK 1956. 4—6. 617—656. old.) a jászkunsági földbirtokpolitikai összefüggések keretében részletesen elemzi a félegyházi agrármozgalmat. Évekkel később nagyobb összefüggésekbe ágyazva a témára még visszatér. (Pölöskei— Szakács szerk., Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848—1948. I. kötet 2. fejezet 35—106. old.) Űj összefüggések alapos feltárásával, a jászkunsági parasztság kiegyezés utáni mozgalmának elemzésével gazdagítja a témával kapcsolatos ismereteket Kiss József, Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a millenniumig 1867—1895 című kitűnő munkája, amelyben gondos elmélyültséggel tanulmányozza a félegyházi parasztmozgaiom fejlődését is. Két összefoglaló jellegű történeti munka is (Molnár—Pamlényi—Székely-szerk. : Magyarország története II. 63—81. old. és Hanák Péter szerk.: Magyarország története 1849—1918. IV. 148—155. old.) a történeti korszak feldolgozásában kellő figyelmet fordít a parasztmozgalom félegyházi eseményeire. Helytörténeti vonatkozásokban is jó adalékot kapunk az alföldi agrármozgalmak történetének vizsgálatához. Krajnyák Nándor, Az 1868. évi alföldi parasztmozgalom Kecskeméten (KECSKEMÉT Tanulmányok a város múltjáról, jelenéről. 123— 143. old.) című tanulmányából az alföldi parasztmozgalom fejlődésére, különösen Kecskemét és Kiskunfélegyháza XIX. századi forradalmi kapcsolataira vonatkozóan kapunk értékes anyagot. Figyelemre méltó részletességgel és pontossággal ír Asztalos János személyéről, szerepéről és az 1868. évi fél egyházi forradalmi eseményekről. Témánk szorosabban vett helytörténeti összefüggéseinek megismeréséhez a félegyházi helyi kiadványok is jól hasznosíthatók. Szerelemhegyi Tivadar, Kis- Kun- Félegy-