Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

Bátyán is „nagy földhiány van". Segíteni ezen —- még a jegyző szerint is — csak a szomszédos nagybirtokokból való „szerzéssel lehetne". A megoldás módjának megjelölése ugyan meglehetős óvatosságot mutat, de így is egyértelműen a Kalocsai Érsekség birtokai igénybevételének szükségességére utal. Ezt húzza alá a „kiegészítő" észrevétel is: „nagy munkásfeleslegek vannak. Nyáron a helyi és Tolna megyei nagybirtokoknál találnak keresetet, de télen munka nélkül vannak". Drágszélen ugyancsak szükséget kifejező igen a válasz. De hasonló a javaslat is: „a földhiányon úgy lehetne segíteni, ha a község határával szomszédos érseki uradalmi birtokból mintegy 100—200 kat. holdat örök bérletbe ki lehetne hasítani és azt az igénylők között közepes évi bérletért kiosztani". (A földosztást itt sem merik kimondani, de megjelölik a konkrét birtokot, amelyből az igényeket ki lehetne elégíteni.) A munkásviszonyokra vonatkozóan azonban mentegetőzőnek tetszik a megszigorítás: „nyáron" nincs munkásfelesleg. Dunaegyházán is szorít a földhiány, amit „egyedül Solt község határában levő Révbér pusztából történő juttatással lehetne megoldani". (Révbér puszta a gr. Teleki család uradalma). A községben törvényszerűen „munkásfelesleg van". Dunapatajon „a lakosság jelenleg nem képes venni, — mondja a válasz —• mert nincs pénze. Földigénye volna." A válaszadó még csak utalni sem mert a földosztásra, de a parasztok földigényét így is megfogalmazta. Érsekcsanádon világos a beszéd és az utalás is egyértelmű: „Van. A nagybirtok parcellázásával." A község 10 700 kat. holdas határában ugyanis a Kalocsai Érsekség 3700 kat. holdas birtoka az egyetlen nagybirtok. Ezen kívül magántulajdonban csak egy 100 kat. holdnál nagyobb — 108 kh. — parasztbirtok van. A foktői meglehetősen keserű válasz talán a legvilágosabban adja tudtára a kérdezőnek a tényleges helyzetet: „Van földhiány. A jelenlegi rendszerben segítés lehetetlen. (Parcellázásra csak a kalocsai érseki uradalom volna alkalmas.)" Figyelemre méltó a hajósi válasz, illetve utólagos korrekciója: „Van földhiány, ami részben a kalocsai érseki uradalom helyi birtokának kisbérletek útján való hasznosításával lenne megoldható." Ezt a szöveget utólag lehúzták és idegen kéz föléje írta: „Nincs." Nyilván a „politikailag érettebb" főjegyző kezébe került elküldés előtt a kérdőív aki nagyon rendjén valónak találta, hogy a község 19800 kat. holdas határából a Kalocsai Érsekség tulajdonában 8955 kat. hold legyen, bár a községben ezt leszámítva egyetlen 100 kat. hold feletti birtok sem volt. A munkaviszonyok ebben a községben általában kielégítőek voltak, mert