Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

A Bács-Kiskun megyei Levéltárban a megye akkori 80 községéből 49nek a kitöltött kérdőíve volt fellelhető, ami több mint 50%-os reprezentációt jelent. így a kibontakozó, rendkívül ellentmondásos összképet legalábbis alapvetően jellemzőnek fogadhatjuk el. 107 A kérdőíveken szereplő adatok első csoportja alapján áttekintést kapunk a 49 község lélekszámáról, a határához tartozó terület nagyságáról, a népsűrűségéről és a lakásellátottság helyzetéről. (L. : 15—16—17—18—19—20. sz. táblázatok.) 15. sz. táblázat. A vizsgált községek lélekszám szerinti megoszlása: Csoportosítás Száma Megoszlási arány % 1000 f6 alatti lélekszámú községek 2 4,1 1001—3000 fő közötti lélekszámú községek 15 30,6 3001—5000 fő közötti lélekszámú községek 18 36,7 5001—7500 fő közötti lélekszámú községek 7 14,3 7501—10 000 fő közötti lélekszámú községek 4 8,2 10 000 fő feletti lélekszámú községek 3 6,1 Összesen 49 100,0 A fenti arányok általában jellemzőek a Duna—Tisza közi településszerkezetre. A községek egymástól nagy távolságra helyzkednek, el, egyegy településen sok ember él, ebből következően kialakulhattak a sajátos, csak arra a területre érvényes szokások, az egymástól elütő életkörülmények. A dunántúli területek település-hálózatától való eltérés érzékeltetésére szolgálhatnak az ugyancsak mezőgazdasági jellegű Somogy megye 1941. évi adatai, ahol ekkor a 301 községből mindössze 5-ben (1,7%) haladta meg a lakosok száma az 5 000 főt és 156-ban (54,5%) nem éri el az 1 000 főt.

108 A vizsgált községek határának területnagyság szerinti megoszlása a Duna—Tisza közi településszerkezet másik fő jellegzetességének, a tanyarendszer kialakulásának szükségességét igazolja. 107 BKML., DTMK. „Városok és községek törzslapjai és statisztikai lapjai 1934—1948." Megjegyzendő, hogy a kérdőíveket a községi jegyző töltötte ki 5 P. díjazás ellenében. Ez a körülmény még figyelemre méltóbbá teszi a benne található megállapításokat. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a jegyző nem tudott osztálykorlátain túllépni, de a tények így is valósággal átsütnek a feltett kérdésekre adott válaszokon. A fejezetben található adatok forrása —ha külön nem jelöljük — a kérdőíves felmérés. így a 15, 10, 17, 19, 20. számú táblázatokat is a felmérés adataiból állítottuk össze. 108 Az 1941. évi népszámlálás adatai.