Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt
A vizsgált községek megoszlása határuk területnagysága szerint Csoportosítás Száma Megoszlási arány /o 5000 kh-nál kisebb határú községek 6 12 11 10 fO 12,2 24,5 22,5 20,4 20,4 5001—10 000 kh közötti területű községek 10 001—15 000 kh közötti területű községek 15 001—20 000 kh közötti területű községek 20 001 kat. holdnál nagyobb határú községek Összesen : 4 9 100,0 Az 5 000 kat. holdnál kisebb határú községek közül Dunaegyháza, Dunaszentbenedek, Géderlak, Ordas a Dunamelléken fekvő ősi magyar falvak közé tartozott, A Kalocsai Érsekség birtokai és Duna közé szorult határuk a jellegzetes paraszti gazdálkodással együtt már a XVIII. században kialakult, terjeszkedési lehetőségük éppen ezért nem volt. Drágszél az 1920-as években önállósult, azelőtt Kalocsa környéki „szállás" (tanyabokor) volt. Ókécske — a hatodik község ebben a csoportban —- már ebben az időben gyakorlatilag egybeépült a 16 771 kat. holdas határú Űjkécskével. Ezekre a községekre (Ókécske kivételével), az általánostól eltérően sem a tanyai településforma, sem a szőlő-, gyümölcstermelés nem jellemző. A két felső kategóriába eső (a 15 000 kat. holdnál nagyobb határú) 20 község többsége — Bocsa, Fülöpszállás, Izsák, Kecel, Kiskőrös, Kiskunma j sa, Kunszentmiklós, Orgovány, Peszéradacs, Prónayfalva, Solt vadkert, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Szánk, Ujkécske —• a Kiskunságban volt található. Közös jellemzőjük a kiterjedt tanyavilág, közülük Bócsának és Peszéradacsnak ekkor még egyáltalán nem volt belterülete. 109 A régi kun települések határának nagy részét a szikes legelők foglalták el. A többi ide soroló község a századforduló szőlő- gyümölcstelepítési hullám idején nyerte el végleges formáját. Kivételt képez ebben a csoportban Harta és Solt. Az első dunamelléki telepes sváb község. Határa közel 30 000 kat. holdas, de ebből igen jelentős a nagybirtok által elfoglalt terület és itt található az állampusztai rabgazdaság is. A második régi, nagyhatárú mezőváros, ahol a határ negyedét nagybirtok foglalja el, a többi területen korán kialakult paraszti tanyásgazdálkodás folyik. Az előbbiekből, valamint a kiskunsági területek alacsony eltartó képességéből következik az alacsony népsűrűség. 109 Bocsa 797, Peszéradacs 179 és a még idesoroló Jakabszállás 451 szétszórt tanyából állt. A „központot" egy-egy — egymáshoz viszonylag közelíekvő — templom, iskola, községháza és kocsma jelentette. 4 Bács-Kiskun megye múltjából III. 49
