Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

tait a miniszterhez címezte. Az ügyek az érdekképviseleti ügyosztályhoz kerültek, a válaszokat általában miniszteri tanácsos, vagy az illetékes államtitkár írta alá. A DTMK-nak a megalakulása után nemsokára tapasztalnia kellett, hogy javaslatait, törekvéseit nem méltányolja úgy a minisztérium, mint ahogy azt a törvény alapján elvárná. Már 1923-ban nehezményezte a választmány, hogy ,,a földművelésügyi minisztérium a kamara számos felterjesztését és javaslatát figyelmen kívül hagyta, és azokra nem is válaszolt."

142 De a későbbi kapcsolatuk eredményeit is hasonlóan ítélték meg. A DTMK fennállásának 15. évfordulóján az igazgató így tekintett vissza a végzett munkára: „Mennyi eszmét vetett fel a kamara (Tisza-hajózás, mezőgazdaságfejlesztő törvény, homokjavítás, homoki takarmánynövények termesztése, szövetkezeti reform stb.), és a legtöbb kérdés csak akkor nyert polgárjogot, amikor a budapestiek kézbekapták. Amíg a kamara mozgatta, addig nem tudtak eredményre jutni. Ha eredményt mutattak, akkor is a kamara nélkül, a kamara nevének és érdemének elismerése nélkül valósították meg . . . Mennyi agrárkérdést dolgozott ki a kamara, amelyek ha csak részben is megvalósultak volna, a gazdatársadalom javát szolgálták volna . . . Mennyi energiát kellett elveszteni a sok meddő küzdelemben . . ,"

143 Sokszor nehezményezte a DTMK, hogy a miniszter nem hívja meg olyan tárgyalásokra, ahol a területére vonatkozó ügyekben döntenek. „Paradicsom értekezlet volt a földművelésügyi minisztériumban, ahová meg volt híva az országos kamara, amely a legkisebb tisztviselőjével képviseltette magát, miután az országos kamarának nincs területe, így nincsenek paradicsom termelői se. Meg volt híva az OMGE, melynek tagjai közül egyetlen nagybirtokos termel paradicsomot, de nem volt meghíva a DTMK, amelynek területéhez tartozik a paradicsomtermő területek 95 %-a. Hasonló a helyzet a paprikatermelés dolgában is, amely kizárólag a mi kamaránkat érinti, de sohasem voltunk meghíva a minisztérium részéről a tárgyalásokra."

144 — írták 1937-ben. Az érdekképviseleti törvény kimondta, hogy a földművelésügyi miniszter a hatóságok törvényes jogkörének sérelme nélkül bármely gazdasági feladat elvégzését rábízhatja a mezőgazdasági kamarákra. Ilyen esetben a kamarák közhivatali felelősséggel járnak el.

145 A DTMK erre hivatkozva azt szerette volna elérni, hogy a földművelésügyi igazgatás középfokú szerveként, hatósági joggal felruházva végezhesse megbízásait és önként vállalt feladata142 BKmL. DTMK ir. Választmányi ülés jkv. 1923. ápr. 13. 143 TJo. Közgyűlési jkv. 1937. jún. 4. 144 Uo. 8336/1939. 145 (T) 36. §.